Századok – 1871

Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás-énekek a XVI. és XVII-ik századból - 310

314 ISMERETLEN HISTÓRIÁS ÉNEKEK „Az te kis hajódat Választott bárkádat Tartsd meg az sok szélvészbon !" A derék szerző neve ismeretlen; de hogy mivelt, olvasott ember volt : mutatják a elassicai irodalomból merített példázgatásai, s gördülékeny, gyakorlott verselése. A 2. és 3. sz. alatti — vagyis a codexben 2G. és 27. sorszámok szerint következő énekek — fölfogásukra, szellemükre, hangulatukra s verselésükre nézve annyira hasonlók egymáshoz, hogy aligha tévedünk, ha azt hiszszllk : egy szerzőtől erednek. Decsy is közvetlenül egymás mellé sorolta őket. Mindakettő 1607-ből való, és pedig az előbbi („Cantio optima B o c s k ai dij s") ezen év tavaszáról, május ö-kéröl („az szép kikeletkor . . . az szent Jóbnak napján,") s az utóbbi („A 1 i a c a nt i o") September 30-káról. (1. végstropháját.) Az első : a haldokló Bocskay szájába van adva, búcsúzó vers gyanánt; a versfőkbül is az ő neve derül ki: „Bocskai István." A mérgezésről elterjedt hiedelem ebben is, úgy mint a két következőben, élesen hangsúlyozva van. Mind ez, mind a 27-ik nagy kegyelettel, — sőt az utóbbi majdnem imádattal emlékezik Bocskayról. Igazán megható a 27-iknek őszintén búsongó, fájó siralma, mely elvégre is csak a vallás csodáiban, szent Igéiben keres megnyugvást, — a földi atya elvesztése után a mennyeinek jövetelét várván. S ez egyszerű ének, a maga bensőségével, minden sorában magán viseli a népi eredet bélyegét. Nem müköltő irta : a nagy ember, a szeretett fejedelem elhányta fölötti fájdalom tette a nép egyszerű fiát költővé. Az itt 3. sz. a. közlött, Decsynél 29-ik ének („Cantio optima"), mely Kátay Mihályra Íratott, szintén i607-ből való lehet. Ennek négy első stróphája a gr. Iláday-család levéltára LV-ik codexében is megvan ily c/.ím alatt : „Epitaphium Michaelis Kátai, Cancellarii Stephani Bocskai Principis, qui Principem dictum veneno extinguens, ab Hajdonibus et militibus propter hoc scelus post mortem Principis frustatim concisus est."