Századok – 1871

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 297

BOTKA TIVADARTÓL. 299 az első király által adományozott és az egyház tulajdonát tevő dézmaszedésre vonatkozott 2

). Menjünk tovább. Az idézett veszprémi okmányban említett várispánság igy van kifejezve: „inpagoCortoensis civitatisunam villám etc." Két homályt kell erre nézve eloszlatnom. Első az, hogy a „pagus" szó alatt nem falu jelentetik, a mi képtelenség lenne, hanem Tacitus és a német historicusok szerint egyértelmű volt az oly kiilön igazgatás alatt és számosabb helységekből álló kerület értelmével, melyet a régi germánok „Gau" néven neveztek, és a mely értelemben a beköltöző bajor papok egyike azt az első király irodájába a comitatus szónak synonymája gyanánt átültette. Való ugyan, hogy ilyen nevü várra vagy várispánságra az eddig közzétett okmánytárakban nem akadunk, de ezt az eredeti okmány nemlétében az egymásra halmozott másolatok hibás leírásának vagyunk hajlandók felróni és az elsökori Karakó (régiesen irva Craco, Corcou) Veszprém megye szélén fekvő vár-és várispánsággal azonosítani, miután ennek is az első király általi alkotását a fej érvári vártelekkönyv — Legenda Sancti Stephani — kétségtelenné teszi 3). Eltekintve ezen feltevéstől, bármily név legyen ott elrejtve, az mindenesetre egy elsőkori várispánság létéről tanúskodik. Hátra van még a harmadik várispánsá gról, Úrliidáról szó lani, mely az idézett veszprémi okmányban ezen kifejezéssel: „in conparte Urhida civitatis" van jelelve. A „conpartes" és rokona a „partes" szavak a magyarhoni régi történelmi kútfőkben nagy 2) U. 0. T. II. 94 —109 . Legrégibb történetírónk, Auonymusnál is a eivitas szó váltva v árat jelent; így Nyitrát egyszer eastrumnak, (§. 33.), máskor civitasnak (§. 35. és 37.), valamint Beszprémet is hol Castrum, hol pedig eivitas néven nevezi (§.48, 49.). A szomszéd morva és cseh földön is Palatzky és Dudik szerint az 1200. évet megelőzőleg a eivitas szó várat jelentett. Lásd Geschichte von Böhmen I. B. 174. Dudik Mährens Allgemeine Geschichte. I. B. 374. IV. B. 189. 3) A fejérvári káptalannak 134 9-ki jelentésében olvassuk: „nos libertatem jobagionum et populorum predicti castri Craco in Legenda Sancti Stephani libenter quessivissemus," hanem ezt Károly király János őrkanonok idejében a sekrestyéből Visegrádra vitette. Fejér Tom. VII. vol. I. 108. Kovachich Suppl. Tom. I. 285. Jelenleg Karakó falu Veszprém megye szélén Vasban fekszik. 22*