Századok – 1871

Garády: Türk Dániel naplója 1548-1559 12

26 TÜRK DÁNIEL NAPLÓJA. is kopogtatnának, mit azok meg is tettek, s ö is megígérte közbenjárását, mert a javaslatot azért is igazságtalannak találja, mivel a főpapságnak más büntető módja van, használja ezt. Azon napi ülésben a városi követek Czikóházy Miklós által újból felszólaltak, s ekkor a büntetést a megyei követek is lehetetlennek állították. E közben megérkezvén Liszti János, fölolvasta a múlt napi törvényjavaslatokon tett módosításokat. A szóban forgó ekként lön megváltoztatva : „IIa valamelyik nemes vagy város papját a zsinatra elbocsátani kész, de a pap ura vagy a tanács intése daczára elmenni nem akar : ekkor egyházi fenyítékkel ö büntettessék, mit ha — miként sokan teszik — föl sem venne, ne az úr vagy polgárok büntettessenek ; de ha urak vagy polgárok erővel tartják vissza a papot : ekkor az érsek világi karha talmat kérjen, hogy az olyanokat ő fölsege fenyítse meg." A városi követeket az így módosított javaslat sem nyugtatta meg ; Miksához fordultak tehát, s elöadák neki, hogy szándék van a városok nagy sérelmeit még egy nagyobbal tetézni, még pedig a főpapok ösztönzésére, kik a vallás kedveért a városok kiváltságait veszélyeztetni törekesznek. Mivel pedig a kii', előterjesztvényekben említve sincs a vallásügy, kérték Miksát, legyen rajta, hogy a javaslat törvénynyé ne váljék. Miksa, Türk szerint, mosolyogva úgy felelt, hogy válasza igazolja a történelem állítását, miszerint ő ellenséges indúlattal a reformátió iránt nem viseltetett. Az ügyet azonban nem akaszthatta meg egészen, mert az löüí'-ki 41-ik tezikk kötelességül tevó a püspököknek, hogy espereseiket egyházlátogatásokra gyakrabban küldjék és zsinatokat tartsanak, s azokra minden lelkész és misés pap megjelenni tartozzék ; továbbá a földesurak- és városoknak meghagyta, hogy papjaikat a zsinatra menéstől vissza ne tartóztassák, máskép ő fölsége mint keresztyén fejedelem által arra kényszeritendök. Több nap azután a törvényjavaslatoknak föl- s ettől leklildésével múlt el, míg febr. 16-án megtörtént a közmegállapodás. Ezek Türk följegyzései azon országgyűlésekről, melyeken ö Lőcsét képviselte. A „Corpus juris "-ban levő törvényezikkek mutatják, hogy Türk jobbadán a tanácskozások változó hullá-