Századok – 1871

Garády: Türk Dániel naplója 1548-1559 12

22 TÜRK DÁNIEL NAPLÓJA. tosan, mert a törvényszékek elmulasztása által a hatalmasbak sok roszat és erőszakoskodást vittek véghez, e szerint legyenek a rendek rajta, hogy az idézések, fülebbezések stb. rendeztesse­nek, emígy pedig az erőszakoskodások jövőre meggátoltassanak. S mivel az országokat leginkább törvény és fegyver tartja fenn, ennek eszköze pedig pénz, gondoskodjanak némi adóról, hogy a katonák a véghelyeken s táborban élelmeztethessenek. S mivel látják, hogy béke ürügye alatt sokban töri fejét és sokat pusztít az ellenség, arról is tanácskozzanak, miként lehetne ilyen por­tyázásoknak elejét venni. Jul. 10-kén a rendek a válaszfeliratról — miként Türk megjegyzi : szokás szerint — sokat beszéltek, mit sem határoz­tak, hanem a főrendekre bízták, ezek döntsék el, mit vélnek e tárgyban legtanácsosabbnak. 12-kén kész volt a munkálat, melynek tartalma : Az ország rendei hálát adnak ő fölségének, hogy az országnak megmaradásáról most is, mint annakelőtte, atyailag gondoskodik : de valamint több ízben, úgy most is for­róan óhajtják, hogy ő fölsége személyesen tartózkodjék az or­szágban, mit lia az egész keresztyén világ ügyei miatt nem te­hetne, Miksa volna királynak választandó és megkoronázandó, a ki köztök, hadseregestül az országban, alkalmas helyen laknék, a ki mellett, szükség esetében, készek fejenként fölkelni. Mert gonoszságok, hatalmaskodások, versenygések, lázadások azért keletkeznek az országokban, mivel a királyok, hon nem tartóz­kodnak s az ország megmaradásával nem gondoluak, emígy pedig némelyek saját fejők szerint kénytelenek magokról gon­doskodni. A rendek akarják, hogy törvényszékek Kassán és Pozsonyban tartassanak17 ) ; 1 frt 50 dénár segélypénzt, kétszerre fizetendőt, ajánlanak, melyekhez a megszaporodott harminczadi és bányajövedelmeket csatolja ö fölsége. Hogy pedig ők se ma­radjanak hátra, elhatározzák, hogy a főurak és főpapok száz jobbágy után három jól fölfegyverzett könnyű lovast állítsanak ; a tiszántúliak e folyamon túl, a tiszáninneniek pedig a nádor mellett mindenkor, mezei sátrakban, nem várakban, készen áll­janak. 17 ) Ezt, t. i. hogy két helyen tartassanak törvényszékek, a ná­dor, mivel a perek csak az ö jelenlétében dönthetők el, ellenezte.

Next

/
Thumbnails
Contents