Századok – 1871

Wenczel Gusztáv: Marino-Sanuto Magyarországról 1496-1501-ben - 165

176 MARINO SANUTO MAGYARORSZ. 1496 — 1501-BEN. jára Nápolyban letartóztatva elvégre 1495. február 24-kén méreggel megöletett. VI. Sándor pápa és aragoniai Frigyes nápolyi király azt remélték, liogy Bajazed szultán így vetélytársától megszabadulván, irántuk ezért bálával fogna viseltetni. Midőn pedig a pápa később azt látta, bogy e reményben csalatkozott, ő maga lépett fel a szultán ellen, és a török veszélyt ismét a keresztyénség közös ügyének nyilatkoztatván, a keresztyén hatalmasságokat coalitióra szólította fel. S ez a török kérdésnek azon stadiuma, mely Sanuto tudósításai által igen nevezetes felvilágosítást nyer. VI. Sándor pápa ugyanis 1500. martius kezdetén consistoriumot tartván, a keresztyénség érdekében különös beszédet mondott („certa oration fata per il Papa in consistorio in re Christiana 1500. mart. 1(3.). Jelen voltak a franczia, spanyol, magyar, angol, portugalliai, nápolyi, velenczei és florenczi követek. Ez alkalommal a pápa különösen a magyar követhez fordulván, II. Ulászló király kivánatáról is szólt, miszerint a Beatrix királyné által sürgetett hazasság alól felmentessék („il Papa parlo ali oratori di Hongaria vol al dirli in materia dil matrimonio etc." u. o.). Egyébiránt ezen időtől fogva a pápa a törökök ellen még többször is felszólalt (1500. májusi., G., 17.,junius 6., julius 14. stb.); s .nincs kétség, hogy a magyar királyt az által kivánta megnyerni, hogy az említett házassági dispensatiót kimondta, és neki a törökök elleni háborúra segédpénzt igért. Új lendületet ezen ügynek Modon a görögök földjén fekvő erős velenczei vár ts városnak a törökök által 1500. augustus 10-kén történt elfoglalása adott; mert ez a keresztyénség egyik legnevezetesebb védvárának tekintetvén, elvesztése is közös veszteségnek éreztetett. A velenczei köztársaság azon év September 5. minden keresztyén uralkodót segítségre szólított fel ; a pápa pedig négy apostoli követet küldött szét Spanyolországba, Magyarországba, Francziaországba és Németországba, hogy a keresztyéneket a törökök elien buzdítsák (1500. sept. 17.); sőt oly nagy lelkesedést mutatott, hogy kinyilatkoztatta, mikép ha a spanyol vagy a franczia király a török háborúban részt venne, ő maga is kész a keresztyén sereggel személyesen megindúlni („il papa a firnio voler andar in persona contra il Tnrcho, si uno