Századok – 1871

Pauler Gyula: Kemény Zsigmond történeti tanulmányainak ismertetése 131

132 KÖNYVISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. csupa adatgyűjtés, feldolgozatlan moles lenni. A különbség in­kább abban rejlik, bogy a tudományos történetírásban a formai tökély még nagyobb mértékben megkívántatik, mint a népsze­rűben. Amabban egyedüli irányadó a tárgy : míg a népszerű mo­dornak feladata megkönnyíteni, elősegíteni a helyes felfogást. A tudományos történetírás annyit mond cl, a mennyi szükséges, hogy bizonyos eseménynek képe teljes legyen ; a népszerű any­nyit, a mennyit szükségesnek lát, hogy bizonyos osztályú olva­sók, kiket szeme előtt tart, megértsék. Amaz lest: ez magyaráz, felvet és megold kérdéseket, miket csak az olvasónak művelt­ségi foka tesz szükségessé. Az essay-ben sokkal tágabb tere van az okoskodásnak, subjectiv nézeteknek, mint a tulajdonképi tör­ténetírásban. A tudományos történetírásnak egyik mintaképe Gibbon, vagy teszem Thierry Ágostonnak „La lorgnette de l'An­gleterre"-je : míg Macaulay itt-ott, de csakis i t t-o 11, az essay modorába esik. Kemény i'entemlített müvei mind az essay-ek közé tartoz­nak, és csak az igazságnak teszek eleget, midőn ismétlem a kia­dónak megjegyzését, liogy a két Wesselényi és Széchényiről irt tanúlmáuy „bármely irodalom díszére válnának." Keménybenmeg vannak a nagy történetírásnak igen lényeges kellékei : élénk, mély felfogás. Stylusát majdnem Gyulay Pál, vagy Csengery Antaléhoz lehet hasonlítani, és ismerete a korról, az egyénekről, kiket vázol, olyan, hogy méltán bír már is kútfői tekintélylyel. Van azonban e müveknek egy nagy hibájuk is, mit nagyon ügye­lembe kell venni annak, ki egykor rájuk építeni fog: túlnyomó bennük ajournalisticai felfogása históriai felett. Nem értem én az alatt, hogy az eseményeket, jellemeket felületesen vagy épen helytelenül rajzolja : hanem hogy a napi szempontnak befolyása alatt áll, a napi hatást veszi kriteriumúl, pedig a históriai felfo­gásnak épen az a sajátsága, hogy nem a közvetlen eredmény után itél, hogy a mai hatást nem tekinti az utolsó szónak, hanem ' messze visszahatva az események összefüggésében és ott hason eseményeket, és jeleneteket ismételve szemlélvén, nem hiszi az események minden kanyarúlásánál, mint a tótok Visegrádnál, hogy a Duna elfogyott.

Next

/
Thumbnails
Contents