Századok – 1871

Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás-énekek a XVI. és XVII-ik századból - 94

THALY KÁLMÁNTÓL. " 97 A 38-dik: „Möly csalárd e világ..." kezdősorú szép, érzelmes ének, a világ örömei hívságáról, mulandóságáról szól : „Az szép folyóvizek meg nem állnak, folynak, Az szép ifjúságok mind elmúldogálnak, Az gyors esztendők is, az napok elmúlnak. Csak az zöld erdőről vödd eszödben magad : Az levele elhull, ő ottan elhervad . . . Ez árnyékvilághoz nem küll ragaszkodni !" Egyes igen sikerült strophái vannak. Ki szerzé ? öt első versszaka fejeiből Marai név jő ki. A 39-dik Báthory Gábor hajdúiról, a 40-dik Bocs­kay Istvánról és Bástáról szóló jëles korfestö énekek. Mind a kettőről bővebben fogunk szólni a midőn közlendjük. A 41-dik ének nemcsak tartalmi szépségéért, hanem híres szerzőjéért is nevezetes, a ki nem más, mint a Bocskay hadjára­taiból s végrendeletéből dicsőségesen ismert H o m o n n a i D r u­geth Bálint. Ép oly hazafi és müveit, emberséges ember, a mily vitéz. „Gróf valaHomonnai Bálint: de felmér vala tenni hadakozásra az erdélyi fej ed ele m­m e 1," írja dúsgazdagságáról Apor P é t er ; és ő még sem har­czolt meg Bákóczi Zsigmonddal, a kit a szabad választási jogukra féltékeny erdélyiek a Bocskay által utódjául végrendeletileg me­legen ajánlott Homonnai helyett fejedelmökké választottak ; — győzött benne a hazafi, tisztelte a békét és jogot, visszavonúlt huszti várába. Mint nádorjelölt, illyésházyval sem sokat verseng­vén, megelégedett az országbírósággal. De már 1608-ban kioltá alig 32 éves életét a halál, mint sejtik : a reá folyton gyanakvó bécsi udvar által küldött méreg alakjában. Homonnai Bálintról, hogy iró és pedig történetíró volt, — tudtuk*) ; de hogy költő is volt : azt, legalább tud­tomra, csak a jelen költeményből látjuk. Ez éneket, mint tartal­*) L. őt a XVI — XVII-ik század történészei közé sorolva T o 1-dy-nál: „A magy. nemz. Irodalom Története, Pest, 1864 — 65. 50. 1. s lásd érdekes naplóját kiadva : Tudománytár, új folyam V. köt. 1839,

Next

/
Thumbnails
Contents