Századok – 1870

Thaly Kálmán: Jelentése Komárom vármegye levéltáráról 608

1 87 0. ÉVI BIZOTTSÁGAINAK JELENTÉSEI. 609 András-féle (1292-iki) okmány, pesti ó-árns boltjába skerűlt, — ki tudja még hány más régi okirat, melyek ugyan protocollálva vannak, de azért ma a capsákban hiába keressük. Az illető okmánysikkasztót aztán jutalmul kitették egy igen jövedelmes községjegyzöi állomásra, még a mindenható provisorium idejében. Mióta az autonom megye helyreállott: az archívum ismét lelkiismeretes kezekre szállt, és általában elég gond fordíttatik reá. A mi okmányt a föntebb vázolt viszontagságok meghagytak, azt jól esett szép rendben tartva látnom. Csakhogy a történelmi érdekű acták száma Komárom vármegye levéltárában fölötte kevés. Az összes publico-politikai okiratok ugyanis a szatmári békéig csak négy köteget, s ezekben 27 kis fasciculust tesznek. A vármegye jegyzökönyvei 1619-töl kezdődve vannak meg, azonban ezek is igen laconice szerkesztvék, s hozzá még helylyel közzel nagy hézagok vannak bennök. így példáúl 1624-töl egész 1636-ig semmi jegyzőkönyv nem maradt fenn; s 1704. májusátúl 1707. decemberéig — mi alatt a „kurucz vármegye" a váron kívül ülésezett — megint semmi. Magok a csak 1637-töl kezdődő ügyiratok is ily hézagosak ; nevezetesen 1637-böl csak egyetlen okmány létezik : az is csak másolat, Rév-Komárom városa levéltárából. 1637-töl 1669-ig nincs épen semmi; ez utóbbi évből ismét egyetlen, (s ez az első eredeti ügyirat) Komárom vármegye portáinak consignatiója, járások és helységek szerint. Érdekes ebből tudni, hogy akkor Komárom vármegye Fejérnek nagy részét is magában foglalta, s a móri völgyön lefelé, egész a velenczei tóig lenyúlt; ugyanis e consignatióban mint Komárommegyei helységek említtetnek : Mór, Csókakő, Csák-Berény, Gánt, Forna, Csákvár, Boglár, Bicske, Csabdi, Mány, Szár, Fel és Al-Csúth, Doboz, Tabajd, Bodmér, Acsa, Yál, Etyek, Zámor, Gyúró, Tordacs, Kajászó-Szent-Péter, Pázmánd, Yereb, Nadab, Sokoró, Pákozd, Pátka, Lovas-Berény, Zámoly, Bodajk stb.; szóval, az egész északnyugoti rész, mely a törököt uralt Székes-Fejérvárra nem volt béhódolva, hanem Tata és Gesztes Komárom megyei várak oltalma alatt, törvénykezésileg is e megyétől függött. 16o9-től 1674-ig megint semmi okmány nem maradt fönn;