Századok – 1870

Thaly Kálmán: Jelentése a Rákóczi-Aspremont-Erdődy levéltárról 581

1 87 0. ÉVI BIZOTTSÁGAINAK JELENTÉSEI. 589 Magyarország és ama jó békekötés érdekei úgy kívánják, ö kész vala erről is lemondani. Péter czár részére, a „Majestas" czím kinyerését igéré XIV-dik Lajostól s a szövetséges uralkodóktól, — a töröknek pedig, ha tényleges és elegendő segítséget ad: a Dráván túli földet, Slavniát igérte oda. Meg kell jegyeznünk, hogy Slavoniát akkor pusztán ráczok: ezen, Rákóczinak és a magyarságnak legelkeseredettebb ellenei lakták. Azonban, midőn a török a Dráván túli rész helyett Aradot és Szegedet, Budát vagy Egret kéré: Rákóczi rögtön félbehagyatta Károlyival Arad ostromát, hogy inkább a német, mint török bírja azt; s konstanti­nápolyi, landor-fejérvári képviselőit utasítá annak kijelentésére, hogy ő kész inkább országostúl együtt elveszni, mintsem a szoros értelemben vett Magyarország területé­ből egy talpalatnyit is átengedjen. Rákóczi diplomatiai működésének föczéljait, irányát, ímé, rövideden jellemeztük, a nélkül, hogy e helyütt azok tömérdek phasisainak részletezésébe bocsátkozhatnánk. A mily érdekesek e [diplomatiai ügyiratok az ország tör­ténetére nézve kifelé: ép olv nagybecsüek gróf Bercsényi Miklósnak Rákóczihoz 1701-től 1712-ig, 13-ig irt roppant számú, mintegy 1200-ra menő, bizalmas, és legtöbbnyire saját­kezű levelei, abel- és hadi történetekre nézve. Elte­kintve attól, hogy Bercsényi mint fejedelmi helytartó az országos beligazgatás, és mint fő-fötábornagy az összes hadak élén állott, s mint első Senator az országtanácsban bírt irányadó befolyás­sal, — eltekintve végre azon titkot nem ismerő legbensőbb ba­rátságtól, mely öt eleitől fogva Rákóczihoz fűzé: elég csak azon történelmi tényre utalnunk, hogy a Rákóczi-féle szabadsághábo­rúnak ö volt tulajdonképeni teremtője, szervezője, táplálója, s hogy ép ezért a bécsi udvar is kezdettől óta öt tette felelőssé, s később is sokkal inkább őt, mint Rákóczit tüzé ki üldözései tár­gyává, elannyira, hogy még életére, vérére is szomjúhozott. Ily történeti jelentőség mellett nem szükség Bercsényi fön­tebbi levelezéseinek nagy fontosságát hosszasan hangsúlyoz­nunk. Annyit azonban ezen kívül is bátran állíthatunk, hogy a mit mi, — a kuruez fővezér életének tüzetesen tanulmá­nyozói — régóta hirdetünk : t. i. Bercsényinek nem va"

Next

/
Thumbnails
Contents