Századok – 1870
B. Nyáry Albert: Czímertani figyelmeztetés 61
63 — Okmáliymásolások külföldön. A cultusminister által magyar történelmi okmányok másoltatására utalványozott általányból az . 1870-ik e'vben főleg a nápolyi Anjou-levéltár hazánk XIV — XV-ik száz :<li történetét illetőleg oly dús okmánykészletének nevezetesb darabjai fognak másoltatni, Óvár y Lipót hazánkfiának vezetése alatt, — a ki végzett paleograph ; továbbá ugyan ez alap más részéből M i r e s e J á n о s is folytatandja velenczei másolásait. Sőt kilátás vau arra, hogy a s v é d kir. államlevéltár magyar történetet érdeklő okmányainak Bethlen Gábor korától II. Rákóczi Ferencz és XII. Károly koráig terjedő másoltatása is meg fog kezdetni. Különösen ez utóbbitól jelentékeny gyarapodását reméljük hazánk diplomatiai történetének, ama kitűnő fejedelmeink : Bethlen és a Rákócziak alatt. Hátra volna még Simán cas és a franczia külügyministerium levéltára, hiszszük, hogy idővel ezekre is rá kerül a sor! És ekkép ismerendjük meg las sanként : mennyi magyar kincs rejlik a külföldön. — Erdély országgyűlései. Amagy. tud. akadémia 1867-ben a Vitéz-félealapítványból pályadíjt tűzött volt ki ezen föladatra: „Számláltassanak elő az erdélyi külön diéták 1540-ig." Csak két pályamű érkezett be, azok közül is az első számú, csak egy tájékozatlan és kritikátlan compilatió ; a második számúról azonban az vala a birálók vé. leménye, hogy „amannál tetemesen jobb, és sok tudományos apparatussal van irva : mindazáltal, szintén nem fejtvén nieg a föltett kérdést, kivált annak jogi oldalát, másfelől körébe szorosan nem tartozó dolgokkal többet foglalkozván — a jutalomdíj kiadására ez sem érdemesíttetett. Most ez utóbbi mű szerzője kilép ismeretlenségéből, s e bírálatot mintegy a nagy közönség Ítélete elé fölebbezvén, kiadá munkáját) ily ezímmel : „Erdély országgyűlései a vajdák alatt." (1002 —1540) Kutfök nyomán irta Vass József k. r. tanár, s a m. tud. Akadémia 1. tagja. E nemcsak a nyomtatott, de sok írott kútfőnek is fölhasználásával készült müvet főbb vonásaiban jellemzi a föntebb közlött akadémiai birálat ; figyelemmel átolvasásra mindenesetre méltó és tanubágos dolgozatsz, melynek kiadása addig, míg egy tökéletesebb jő (s vajh, mikor jő ?) kétségkívül hasznára válik irodalmunknak. — Beméljük, bővebben is fogjuk ismertethetni; most legyen elég róla ennyi, — tájékozásul. A kötet Pfeifer Nándor bizományában jelent meg, elég csinos kiállításban. — Az Archaeologiai Értesítő legközelebb a következő sorokat irja: „A Corvina ügyében majd minden magyar lap fel-