Századok – 1870

Thaly Kálmán: Jelentése a Rákóczi-Aspremont-Erdődy levéltárról 581

'582 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT Alólirott már 1867-ben, mindjárt első kutatása után, a m. tud. Akadémia martius 18-iki ülésén tartott értekezése alkalmával fölhívta a tudós világ figyelmét ezen, azelőtt csak az egy S z a 1 a y László által 48 órai ott léte alatt megtekintett — de az idő rövidsége miatt át nem vizsgálhatott, tehát úgy szólván teljesen ismeretlen levéltárra, melynek meglepő dús tartalmát, részben világtörténelmi érdekű, részben pedig a hontörténetre nézve páratlan fontosságú okmányait, említett értekezésében kissé behatóbban jellemezte. Ez értekezés „D u n á n t ú 1 i L evéltárak Ismertetése, különös tekintettel II. Rákóczi Ferencz korára" czím alatt a m. tud. Akadémia által kiadatván, (Értekezések a történettudományi osztály köréből, III-ik füzet) közkézen forog ugyan, — azonban a vörösvári levéltárról abban elmondottakat (23—39 1.) két rendbeli újabb búvárkodásom eredményeivel megbövítve, kiegészítve ismételem itten, úgy, hogy a ki azon értekezésemet ismeri is: számos új adatot, mintegy új vázlatot birand a jelen ezikkben a vörösvári levéltárról. E levéltár Vas vármegyében, közel a styriai határhoz, gróf Erdödy István újon épült vörösvári nagyszerű kastélyának pompás tornyában őriztetik, — tágas, szellős, a mellett boltozatos, vasajtós, biztos helyiségben. Tulajdonképen három különböző levéltárból áll; úgymint: 1) Azon roppant terjedelmű birtokokra vonatkozó irományok tárából, a melyeket II. Rákóczi Ferencz és Rákóczi Juliána — gr. Aspremont Gobertné — mint a Rákóczi, Zrínyi, Frangepán, Báthory, Lorántffy, Gerendy stb. családok örökösei birtanak; mert, habár Rákóczi Juliána utódai — a gr. Erdődyek ifjabb ága — a Rákóczi-jószágoknak csak a leányágot illető negyedrészét (a makoviczai herczegség, a ledniczei, ónodi szerencsi, hernád-németi és borsi-i urodalmak) örökölték is: mind azáltal a kibujdosott Rákóczi Ferencz javait lefoglalt kir. fiscus a összes irományokat meghagyá az ö birtokukban, — csupán a pataki, regéczi és ecsedi urodalmak későbbi donatáriusai és impetratorai kérték ki tülök az ezen három jószágot érdeköket. 2) Áll azon Erdődy-féle XVII-ik századi actákból és correpondentiákból, melyek Horvátországból, a gr. Erdődyek egyik