Századok – 1870

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről 499

йог) a vármegyék ősi szervezete. A tárgy valóságának megfelelő beosztás egyik foltéte minden közhasználatra ezélzó tanulmánynak. Olyannak tartom máig azt, melyet az említett Budapesti Szemlében fölállítottam, négy korszakra osztva a vármegyei szervezetek epochális alakulásait, tudniillik a hadi vagy honvédelmi, a democrati, az aris= tocrati és az autonom jellemek szerint. Ezzel egyúttal azon czáfolhatlan igazságnak adok kifejezést, hogy az állami intézmények, bármily czélszeritek a maguk idejében, nem örök tartamra alkotvák, és hogy hazánk gondos törvényhozói a 70-es évben a törvényhatóság rendezési törvény által sem Árpád, sem Szent István intézményeit nem forgatták föl, hanem már ötödik sorban állanak azon ősök mögött, kik a megyei szervezet épochális változásait végrehajtották. Ezen értekezésein a két első epochális megyei alakulásnak van szánva, és új eszmék, történelmi új adatok s az öt év előttihez képest új összeállítás szüleménye. I. Első korszak. Mielőtt az első korszakbeli vármegyei szervezet előadását megkezdeném, már itt meg kell említenem, hogy ezen intézmény alkotásakor és a magyar királyság első századaiban megye és vármegye nem volt egyjelentésíí, hanem két fogalom, habár a vármegye, vagy inkább a v á r i s p á 11 s á g — a német (leschpanschaft — benne volt a megyében. Ez Kálmán király uralkodásáig több mint valószínű, majdnem bizonyos. Később az elsökori megye fogalmát a vármegye szó képviselte. Magam sem mellőzhetem ily értelemben a közhasználatúvá vált nevet; habár a két fogalmat és intézményt a maga helyén el fogom kttlönözni. Szükséges volt ezt előre bocsátanom, hogy magammal ellenkezésbe lenni ne tartassam. Most már a kitűzött tárgyra. A magyar vármegye iegislegelsö hadi szervezését egy más európai fogalmon kivííl álló alakulás előzte meg. Maguk hozták azt ide beköltöző őseink. Sajátságos önkormányzat volt az, és