Századok – 1870

Mircse János: Magyar tanulók levele a báseli egyetemről 1633. 490

TÁRCZA. 465 Távollétem alatt nagyon érdekessé váltak az ásatások. Több egész edény és ékszer ! József flig. " (Arhaeologiai Értesítő.) — Jakab Elek;

akad. tag- és ismert írónktól jelenleg két munka van sajtó alatt itt Pesten : egyik a királyföldi viszonyokra vonatkozó, mely a Magyarországon csak igen kis körben ismert dolog állását világosítja meg, természetesen történeti alapon, s mely épen ezért a közügynek fog szolgálatot tenni ; e mü mintegy 15 —16 ív nagyságú, még e nyár folytán elhagyandja Heekenastnál a sajtót ; a másik, pályadíjt nyert nagy munkája : Kolozsvár története, melynek nyomása már megkezdetett, — a szövegé az egyetemi nyomdában, s a míímellékleteké az állami nyomdában, — hasonlag még e nyáron világot látand. Jakab már huzamosabb idő óta Pesten tatózkodik s vezeti e két mii nyomatását. — Lecky és Laboulaye magyarul. A legújabban Európaszerte méltán feltűnt L e с к y-nek „History of the rise and influence of the spirit of Rationalism in Europe" czímíí díszes müvét, mely két év alatt honában három kiadást ért, s melyről már 76 kedvező bírálat jelent meg világrészünk hírlapjaiban, derék tagtársunk Zsilinszky Mihály magyarra fordította, s alkalmasint az Athenaeum kiadásában meg fog az jelenni. Füzeteinkben Leekynek e kitűnő műve már volt ismertetve Pesty Frigyes tollából, s épen ez ismertetés költötte föl iránta Zsilinszky figyelmét is. — Egy más, nagyhírű külföldi történész, Laboulaye Eduárd „Egyesült-Államok Történetét" pedig társulatunk alapító tagja, a könnyed tolláról s franczia müfordít. mányairól kedvezőleg ismert Huszár Imre magyarította. Ennek első füzete: „A gyarmatok története a forradalom előtt, 1620—1763" már meg is jelent, Ráth Mórnál, s a többi füzet gyorsan követendi. A jeles franczia történésznek egy másik müvét : Lengyelország eleő felosztásának történetét, már bírja irodalmunk. Külföldi törté .leiemről emlékezvén, lehetetlen nekünk is, mint történelmi közlönynek legmélyebb sajnálkozásunkat nem fejezni ki, azon már az európai sajtó által elkárhoztatott tény fölött, hogy T h einer atyát, a vaticáni levéltár nagytudományú főőrét a ki magát a m ag y a r egyliáz-történelemre vontkozó római okmányok kiadásával nemzetünknek is hálájára érdemesíté — a pápa levéltárnoki állo-Századok. - 34