Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

474 KÖNYTVISMERTETÉSEK BÍRÁLATOK. napján, azaz szeptember 27-kén, Sáros vármegyéhez szóló rendeletét adta ki, hogy Perényi Miklós apródjának pőrében intézkedjék. Nagyobb bizonyságul, hogy a király csakugyan a békésmegyei Szeghalmon időzött, azt hozza föl szerző, hogy a király még ugyanaz napon egy más rendeletet az ide közel fekvő Ughalmon adott ki, és pedig ugyanez ügyben. A szerző igen lekötelezett volna, ha azt közli, hogy micsoda ez az Ughalom : helység, puszta, vagy egy szomszéd község határrésze '? En legalább a legjobb térképen nem találtam annak nevét, sem okmányban, kivévén egyetlen egyszer Fejér codexébeu (Tom. VIII. 4. pag. 427.). Itt pedig egyet csudálnom kell, azt t. i., hogy Haan észre nem vette, miszerint azon Zughalom, melyben Róbert Károly királynak levele Sáros vármegyéhez kelt és amaz Ughalom csakugyan azon egy helységre vonatkozik. Nem is kelt két különféle királyi leirat, mint Haan véli, az egyik t. i. Zughalmon, a másik Ughalmon, hanem csak Fejér közlötte ugyanazon okmányt kétféle alakban egymás után, az egyik a másiktól csak annyiból különbözvén, hogy tulajdonnevei hibásabbak, és hogy 4—5 sor belőle tévedésből kimaradt. Ám tessék összehasonlítani és akkor szerző Fejér tévedéseinek okát is föl fogja fedezni, mely onnan eredt, hogy az egyik okmányt Wagner diplomatikai adalékaiból, a másikat — ha igaz — a pécsi püspöki levéltár eredetijéből közlötte. Ráth Károly (magyar királyok utazásai) óvakodott Zughalom-, és Ughalomból két helynevet Szeghalom- és Ughalom-ot csinálni. Mint ma ismeretlen, Haan által sem említett puszták felsorolandók : Syrcz, Szálegyháza, Tatari (Öcsöd körül), Vadász, Verebes (Békés körül); továbbá ezen possessiók: Tökéletlen, S z i 1 a s e g y h á z, M o n y o r o s e g y h á z, és Gellértkuta, az utóbbi négynek említését 1525. év alatt a gyulafehérvári káptalan, az előbbenieknek a budai kamarai levéltárban találtam. G y u 1 a-V a r s á n d történetének kiegészítésére következők szolgáljanak: Minthogy Berend fia Márton, békési fő ispán a királytól Varsánd adományozását magának kérte, mely Istvánnak Sándor fia magvaszakadtával a királyra szállt, a király meghagyta a váradi káptalannak, hogy Mártont egész Varsánd birtokába igtassa. Azonban Tál, Mihály fia azt állítá, hogy Varsánd bizonyos része, nevezetesen az, melyben nevezett Ist-