Századok – 1870
Ipolyi Arnold: Utószó a „Szíhalmi Leletek”-hez 455
IPOLYI ARNOLDTÓL. 459 agyag, csont- s csigadarabokra, melyek átlyuggatása arra mutat, hogy azok füzérekre voltak szánva. Ily nevezetesebb ékszerek azután az ezüst karpereczek is, az aranygyürü-féle tekercs-sodronyok és'nyakláncz-féle kapcsok. A fém-, vasfegyverek közül legkevesebb maradt. Ezek a hamurétegekbe és konyhahulladékokba kevésbbé hányattathattak, — nagyságuknál is és becsöknél fogva. Azután a legtöbb használatban átalakítva, vagy a földbon rozsdától elemésztve enyészhetett el. Csak vasnyilak, sarkantyúk s egyes töredékek azok, melyek szintén inkább a sírokban jönnek elő. Megemlítve a sírokat, végre megjegyezhetjük ezekre nézve is, hogy azok a Földvárhalom körüli lakoktól, két oldal felöl is, a mint némi távolságban előjönnek, úgy egészen primitivus egyszerűséget tüntetnek föl. Csak egy-kettőnél jelölik, úgy látszik, előbbkelő halottak helyét, a már többször említett ezüst karpereczek, valamint a durva hasított kőlapokból képezett sírravatal, mely a hullát körülvette, mint azt tagtársunk részletesen előadta. íme, ennyi az, mit nemzeti műveltségünk némi történeti képekint e nyers anyagokból összeállíthattunk. Bettik azok valóban, mint az előttem értekező tagtárs jól mondá, de oly ösirásnak betűi, melynek szintén még csak első betüzésénél, elemezésénél vagyunk. Kora volna tehát már most mindezek folyékony összefüggő olvasását kívánnunk. Örüljünk azon, hogy az első okmányt, mely ily nevezetes adatokat kezd szolgáltatni, végre fölfedeztük. A kulcsot föltalálva, bírjuk már titkát; a többit a kitartó szorgalom s tanulmány majd meghozza. Engedjék csupán, hogy még a bővebb eredmény kilátásával kecsegtethessem önöket. Az akadémia archaeologiai bizottsága már is megbízta s némi költséggel is ellátta társunkat a bővebb kutatásra. Miből újabb, bővebb eredményt várhatunk. Az eddigi inkább még magán ügyekezet eredménye volt. A jövő már majd az akadémia elébe kerül. Köszönjük meg neki a segélyt. De köszönjük mindenekfölött ez ásatásokban és vizsgálatokban fáradozó tagtársunk munkásságát is, melylyel oly szépen mutatta be magát. Nélküle ma nem volna ily szép örömnapja a magyar régiségtannak.