Századok – 1870

Ipolyi Arnold: Szíhalmi pogánykoriaknak vélt leletek 431

IPOLYI ARNOLDTÓL. 441 emiitett leírásban ismertettem már ezeket, s most csak röviden beszélhetem el, mint köszöntött be nálam egy napon Egerben egy fiizes-abonyi lakos, szűre alól meglehetős zsákot húzva elő, melynek kiürített tartalma nagy ámulásomra kezdve az érczrög­töl, az öntött és kovácsolt azon érczrudaktól, melyekből külön­féle tárgyak és eszközök még kidolgozandók voltak, egyszer­smind úgyszólván mindennemű bronzeszközt, fegyvereket: kar­dot, pajzsot, ládzsákat, celteket, paelstabokat, sarlókat, késeket tartalmazott magában, mint ez egri gyűjteményemben látható. Pedig előttem már a zsidók és zsibárusok, réz- és harangöntők a lelet nagyobb részét megvették s nekem csak a maradék és töredék jutott. Ily dús és számos tisztán bronzkori lelhely lévén Szíhalom tőszomszédságában s a vidéken, minden egyéb nyoma nélkül a vaskori kő- és csontleleteknek, annál inkább meglephet tehát nyilván a szihalmi eddig majdnem tisztán vaskori kő- és csont­leletek dús száma, míg bronzok ott a legszorgosabb kuta­tás mellett is alig, vagy csak legkésőbbi római és középkori egy­két műtárgyban jönnek elő. Mi által tehát a szihalmi lelet kiváló vaskori jelleme annál inkább föltűnő. Lehet ugyan, hogy,— mintáz ásatásokat intéző tagtársunk is következő előadásában sejthetni véli — még ily régibb bronz­kori leletek és nyomok a szihalmi ásatásoknak folytatása mel­lett a régibb, mélyebb földrétegekben talán majd előjöhetnek. Ez azonban ámbár ma még egyrészt csak sejtelem, úgy mégis akkor is, ha az valósulna, egészen természetes jelenség'lenne, és föltevésünkkel épen nem ellenkeznék. Tudjuk ugyanis a régiségtanban számos tapasztalat által constatált s ismert azon tényt, hogy rendesen régibb, őskoribb né­pek lakhelyén telepednek meg, mint természetes, a későbbkori újabb népségek. így gyakori még a sirhalmokban is, hogy egy­más fölé temetkeznek. Legalól találunk sokszor kőkori maradvá­nyokat, azon fölül bronzkoriakat, míg legfölül a vaskori tárgyak jönnek elő. így laktak és temetkeztek népek népek fölött, valamint a különböző korú földrétegek egymásra borúinak. Ma már ekkép kőkori Pompejit is ismerünk! Sőt ilyen nem csak az Archipelagus­nak szigetein jönne elő, mint legközelebb a hírlapok és tudomá­nyos értekezések megbeszélték, hanem ilyet a római Pompeji

Next

/
Thumbnails
Contents