Századok – 1870

Ipolyi Arnold: Szíhalmi pogánykoriaknak vélt leletek 431

IPOLYI ARNOLDTÓL. 437 veket s indokolást igényeibet. Megkisérlem ezt is, a régiségtanból vett általános észrevételekkel tájékozván a tiszt, hallgatókat ezen leletek jellegének fölismerése és meghatározásában. Ismeretes, hogy régiségleleteink korát és jellegét rendesen a leletek anyaga és alakja szerint a mai kifejlettebb régiségtani észleletek nyomán a következőleg osztályozzuk: A I-ső ugyanis a mit ismerünk, az úgynevezett palae o-1 i t h- vagy ő s - k ő k o r, melynek maradványai és leletei a puszta törés és ütés által alakított kőtárgyak, vagy nagyobbára a vastagbőrű ősállatok csontjaiból, csak nagyjából élesre és hegyesre képezett eszközök, melyek rendesen az ásatag ősállatcsontok közt találtatnak a földrétegekben vagy barlangokban, hol az ősemberek az ősállatokkal együtt lakhattak. A már itt előttünk álló leletben hasonló őskori tárgyaknak semmi nyoma sem mutatkozik. II. Hasonlítsuk össze azért leletünket az előbbi korszakra következő újabb kőkori az úgynevezett n e o 1 i th tárgyakkal. Ezek már is faragott, csiszolt, simított, átfúrt és köszörült kő- és állatcsont-eszközöket, fegyvereket, kalapácsokat, vésőket, baltákat, lándzsákat, késeket, tűket, árakat stb. képeznek. S eredetileg nagyobbára azon korszakból valók lehetnek, midőn még a fém-eszközök használatban általánosan nem, vagy csak igen ritkák voltak; azoknak megszerzése bizonyos helyeken és népeknél nagyon költséges lehetett, úgy, hogy nagyobbára csak a gyakoribb kőeszközök és fegyverek készítésére használtattak. Az így készült kő- és csonteszközök és fegyverek használata azonban még ezen korszakon túl is átvonúl azután a következő Ill-dik vagyis bronz-korszakon, melyben ezen tárgyak már nagyobbára fémből, előbb különösen rézből vagy ennek ón- és czínnel való vegyítékeiből azaz bronzból készíttettek. Sőt az ezt követő IV-dik vagyis vaskoron át is, midőn t. i. már az újabban föltalált vasból gyártatnak nagyobbára az eszközök és fegyverek. Úgy, hogy azután az ily újabbkori kő-