Századok – 1870

Pauler Gyula: Újabb adalék Gyöngyösi István életéhez 421

TÁRCZA. 447 derék tulajdonosa, Danni-nger úr, a uádor szálloda bérlője, díj nélkül, készséggel engedé át a nemzeti muzeumnak. — Ki indítványozta a magyar tud. Akadémia al apítását í A Széchenyi és más lelkes hazafiak által 1830-ban ténynyé vált magyar tudós társaság, vagy újabb nevén magyar tudományos Akadémia eszméjét az irodalomtörténet eddigi tanúsága szerint (1. Toldy Ferencz : „A magy. nemz. irod. története" Pest, 1864 — 5. 123 1.) Bessenyey György pendítette meg ; azonban ezen ügy története még fölebb, egész 1756-ig visszavihetö, s egy a pesti reform, főiskola könyvtárában — mely egykor a gr. Ráday-családé volt — létező eredeti levél szerint ez eszme dicsősége nem Bessenyeyt, hanem a nála még korábban élt, de szintén nem kevesb érdemű írót, a „Magyar Athenás" stb. müvek tudós szerzőjét, s nemzeti irodalomtörténetünk megteremtőjét, inagyar-igeni ref. lelkész Csernátoni Bod Pétert illeti meg ; a ki is a költő gr. Ráday Gedeonhoz 1756-ban intézett egyik levelében szó szerint ezt irja : „ J ó v о 1 n a valami Literata Societást fölállítani, melynek tagjai Magyarországnak és Erdélynek minden részeiből lennének; „s" к i kellene nyomtatni válogatott régi magyar históriákat és verseket " stb. A nemes eszme csak 74 év múlva válhatott ugyan ténynyé, — azonban első megpendítéséuck érdeme denique a korát megelőző gondolkozású és törekvésű derék Bod Péteré ! Történelmi könyvtár.*) — Magyarország helyrajzi története, főtekintettel az egyházi intézetekre, vagyis a nevezetesb városok, helységek s azokban létezett egyházi intézetek, püspökmegyék szerint rendezve. Irta Rupp Jakab. Kiadta a m. tud. Akadémia történelmi bizottsága. Első к öt e t. Az esztergami egyháztartomány, a hozzátarto ó püspökmegyékkel *) Hogy e rovatot az újon megjelenő hazai történei m i munkákra nézve mennél teljesebbé tehessük: kérjük a t. szerzőket és kiadókat, hogy könyveiket — vagy legalább azok czímét — hozzánk, Budavár, egyetem-nyomdatér 162. sz.) beküldeni ne terheltessenek. S z e r k.