Századok – 1870

Hatos Gusztáv: Baranya vármegye főispánjai 371

Baranya vármegye főispánjai. Baranya vármegye főispánjai, bár hatáskörük III. Béla és II. Endre királyok által a pécsi püspök részére adott kiváltságok folytán némileg megszoríttatott is, nem utolsó helyet foglaltak el a lionnagyok közt, és többnyire még más országos főhivatalt is viseltek; így a XIV. század közepétől kezdve kiválólag a macsói bánságot. Később, a XVI. század eleje körül a pécsi püspökökre ruháztatott a baranyai föispánság, s ez idő tájban lettek ezek Baranya vármegye örökös főispánjaivá. Mint ilyen, ki volt köztük az első? pontosan ki nem mutathatom, de miután Szakmáry György püspöktől kezdve Pécsnek a török által 1543-ban történt elfoglaltatásáig folytonosan a pécsi plis pökök viselék ezen méltóságot : valószínű, hogy már Szakmáry György örökös főispán volt, bár oklevelileg először csak Eszéky János püspök említtetik (1539. julius 14.) örökös főispáni czimmel '). Pécset a török elfoglalván, magát Baranyába állandóul befészkelte. A püspök a káptalannal elmenekült s a megye kormányzó nélkül maradt. A dolgok ily állásában I. Ferdinánd az igazságszolgáltatás, igazgatás és védelem vezetését egy személyben pontositandó össze : Szigetvár kapitányát nevezte ki Baranya vármegye főispánjává, hasonlóan mint ezt Békés vármegyére nézve tette a gyulai vár parancsnokaival ; s valóban, az akkori körülmények közt ez volt a legczélszerübb intézkedés. A pécsi püspökök azonban jogaikat elvben folyton fenntartották, s midőn a visszafoglalás után 1690-ben I. Leopold, gr. Draskovics Jánost Baranya vármegye főispánjává kinevezte, az akkori választott pécsi püspök ez ellen az esztergomi káptalan előtt ünnepélyesen tiltakozott. Ennek, úgy különösen Radonay Mátyás Ignácz és gr. Nesselrode Vilmos pécsi püspököknek többszöri sürgetései következtében I. József a pécsi püspök e régi jogát К о 1 1 о r J. História Episcopatus Quinquoocclosiarum. Posonii et Pestinii. 178î—180t. T. V. pag. 245. Századok, 25