Századok – 1870

Zilinszky Mihály: Adalékok az 1735. és 1754-iki népforrongás történetéhez II. 36

39 nak, azt mindazáltal, azon hite és hívsége szerint, nielylyel ő Felségéhez tartozott, és szoros kötelességéhez képest mint strázsán lévő, az ország széleinek megőrzésére köteleztetett, feljebbvalóinak, tiszteinek meg nem jelentette : О Felsége kegyelmességéből csak három esztendőbeli raboskodásra ; Dömők István, a ki eme támadáshoz esküvéssel állott, az pártütőknek hssonló társaihoz hirhordója volt, és többeknek közzűlökaz fegyver ereje ellen bűbájos s babonás szókat Írásban foglalt: két esztendőbeli rabságra és munkára ; Rácz István, a ki azokhoz szóval Ígérkezett és társaságokban magát adta, mindazáltal cselekedettel nem teljesítette : két esztendeig való rabságra ; túri Szűcs István, Bánk János, Bagoti András, a kik mind ezen támadásokat s azoknak gonosz igyekezeteit valóságoson tudták, azokat mindazáltal, azoknak a kiknek illett, meg nem jelentették, — egy esztendőbeli rabságra és munkára, mellyet az eszéki várban vasban tenni fognak, Ítéltetnek. Negyedszer. Cseh Péter, Dórin György, Tarató István, az zablázatlan nyelvek miatt, hogy az támadás elöljárójokról negédes és hivalkodó beszédeket itt-amott tettek ; hasonló szókért, két hétre felosztatott száz pálezák kemény büntetésével mindenek példájára és szeme láttára az közpiaezon megbüntettetni fognak, és az tartozó hívségre, úgy nyelvek megzablázására lejendő kemény intés után szabadon bocsáttatnak. Ötödször. Körösi Péter, a ki mind azelőtt három esztendőkkel, Törökországban való menetel felöl, mind pedig az mostani támodás iránt Pető Ferenezczel tanácsot tartott, s ugyan az többiekkel az rosz igyekezetben kezdetet tett, fegyvert fogott ; így ezen cselekedetéért az törvény s igazság utján halálra sententiáztatott. Mivel mindazonáltal mindgyárt eleintén rosz tettének iszonyúságait megismervén, magában szállott, és mindeneket, a éj idején a kéményen fölkúszott, s már künn a vártetön jáv vala, — midőn az őr megpillantá s lelövé. A boldogtalan rab a magasból lebukott, s kettétört hátgerinczczel zuhant alá a vár kőárkába. így veszett el az utolsó Rákóczi. —- Közöljük, íme, ezen adatot; nem látszik ugyan valószínűtlenek, de a Kazinczy által följcgyzelt szóha^yomány hitelességéért, mi, természetesen, jót rem állhatunk. S z e r k.