Századok – 1870

Csillagh Gyula: A bécsi cs. Akadémia magyar történelmi érdekű kiadványainak ismertetése 315

,328 TÁRCZA.. teleniinktől eredne. Állítása valószínűségére számos ecclatáns példáját idézi a középkori, sőt az újabb időkben is fölmerült irodalmi orzásoknak. Anonymusra nézve pedig, magyar szavainak idomaiból következtetve, kétségtelennek állítja, hogy annak I. vagy legvalószínűbben II. Béla jegyzőjének kelle lennie, tehát a Kun László és III. Endre korabeli Colonnai Guidónál 150 — 200 évvel előbb élt, Toldy értekezése végével Mátyás Flórián tön ugyan e tárgyról bővebb észrevételeket ; a mit Toldy főként nyelvészeti, ugyanazt ő paleographiai és közjogtöi téneti alapokon bizonyítá, ho^y t. i. Anonymus a XHI-ik században, tehát IV-ik Béla alatt és még későbben semmiesetre nem élhetett, hanem szükségkép a XII-ik században, minden látszat és következtetés szerint Vak-Béla király jegyzője vala. Annyit e két előadásból mindenesetre megállapíthatunk, hogy a lengyel Monumenták kiadójának Anonymusunkat illető állítása, melyre Ipolyi Arnold figyelmezteté april 4-ki előadásávl irodalmunkat, — legkisebb hitelt sem érdemel, és csak sajnálni lehet, hogy oly tekintélyes történész holmi esetlegességek után indulva, a nélkül, hogy a dolgot mélyebben megvizsgálná, ily, a történelmi critica első lehelletére összeomló légvárakat állíthat, tévtunokat hirdethet. Az Akadémia f. évi nagygyűlései május 21. és 28-ika közt fognak tartatni. Az új választások eredményéről — melyek a történelmi osztály részéről valószínűleg számosak lesznek, tekintve, hogy már hetedik éve egy belföldi tag sem választatott ez osztályba — csak jövő füzetünkben adhatunk értesítést. Atörténelmi bizottság, mely már pár hó óta szünetelt, végre május 7-kén szinién ülést tárta. Ez alkalommal bamutattatott a Történelmi Tár XlV-ik kötetén kívül még épen ekkor a sajtó alól kikerült két más, bizottsági kiadvány is, t. i. a T ö r ö k-m agyarkori Államokmánytár III-ik kötete, mely 1638-tól 1661-ig terjed, és R u p p Jakabnak az esztergomi érsekség és a hozzátartozó püspökségek helyrajzi történetét tartalmazó roppant, 800 lapnál vastagabb kötete. Krytoboulos görög és franczin szövegéből is megérkeztek Konstantinápolyból az első nyomatott próbaívek. Az egész 30 — 3'2 nyomatott ívet teend. Ugyanez alkalommal bemutattattak a nápolyi államlevéltárban az Anjou-kor magyar okmányainak fölkutatásával és másolásával megbízott 0 v á r y Lipót és a Velenczében munkálkodó Mircse János hazánkfiainak küldeményei.