Századok – 1870

Gyárfás István: Régi kun székek pecsétei 309

312 RÉGI KÚN SZÉKEK PECSÉTEI E lándzsás vitéz volt— úgy látszik — a halasi kún szék ősi pecsétczimere ; mert a Halas városának az e folyóirat 1869 évi folyama 573-ik lapján Thaly Kálmán által a hg. Koháry-levéltárból közlött 1634-ki pecsétjén e vitéz hiányzik ; hanem egy paizsból áll az, vizet ábrázoló lappal, benne hal a paizs jobb szélének irányzott fejjel, s a hal fölött 6 ágú vizi liliom, HALAS VABAS PECZETI. 1634. körirattal; a másik városi pecsét egy 1751-ki hivatalos iratón látható, mely kisebb és egészen kerek alakú, közepén paizszsal, melyben függőlegesen egy pontyo ábrázoló nagyobb hal, e mellett jobbról-balról két vékonyabb hal, fejjel mind fölfelé, a paizs fölött: 1693, ily körirattal : KVN. HALAS VABASA PECSETJ. E pecsét fogantyúja aczél volt, melynek lapja egy 10 krosnyi vastagságra meg volt ezüstözve. E pecsét 1800. oct. 20-kán elveszett. Azonban még ezt megelőzőleg, midőn a kis-kún kerület székhelye 1754-ben a tisztán reform, vallású Halasról, az alig 10 év óta megszállott, de tisztán katholikus város Félegyházára áttétetett: mindjárt a következő 1755-ik évben készíttetett Halas város egy pecsétnyomót, mely" be — hihetően ősi székhelyi joga föntartása tekintetéből — a három egymásra vetett halak fölébe a régi kis-kún szék lándzsás vitéz czimerét is fölvette ily körirattal : Sigil. Priv. Oppidi Cvm. Halas 1755; e czímerrel lett későbbisaváros pecsétje megújítva, melyet mind e mai napig használ. Félegyháza székhelylyé emeltetvén, szintén nem késett a régi kis-kún szék czimerét pecsétjére fölvenni, melynek tojásdad paizsában a szék házát ábrázoló tornyos épület, s ennek boltíves közepén egy lándzsás vitéz áll. A jászkún kerület mostani pecsétjén, mely 1746-ban, királyi kiváltságlevéllel adományoztatott, a Kis-Kúnság czimere — a réginek némi módosításával — egy fönálló, jobb kezében kivont kardot tartó vitéz. Hogy a régi pbilisteus vagy jász-szék hajdan mily czímerü pecsétet használt? még nem sikerült fölfedezni ; abból azonban, hogy a Jász-Berény városa levéltárában őrzött Léi kürtje, mint ősi ereklye, nemcsak Berény, hanem Árokszállás, Felsö-Sz.György és Kisér községek czímereiben is előfordul, azt lehet következtetni, hogy a szék pecsétjén tán a székhelynek, Jász-Berénynek mai czimere, egy akasztó-zsinórján függő görbe kiirt volt ; s ezt annyival inkább, mert az 1746-ban adományozott pe-