Századok – 1870

Pesty Frigyes: Magyarország történeti térképének kellékeiről 291

Magyarország történeti térképének némely kellékeiről. A kik történeti tanulmányokkal foglalkoznak, bizonyosan igen élénken érezték biányát a hazánk régibb századokbeli geographiai viszonyait feltüntető térképeknek; magam is az ezen hiányt érezők közé tartozom és mindig nagy vágygyal néztem a külföld azon szép térképeit, melyeken az illető ország régibb helyrajza a legnagyobb részletekkel van ábrázolva. Annyira meg vannak e térképek rakva helységekkel, mintha csak a jelenkort festenék szemeink elé. Kérdés: vájjon mennyire érkezett már el az az idő, a mikor e nemben egy, a tudomány mai állásának megfelelő munkát várhatunk ? Múlt évben a magyar Akadémia egy, Inándy György által szerkesztett s Husz Samu bányamérnök által rajzolt ily ezimti történeti térképpel : „Magyarország és tartományainak történeti térképe az Árpád-ház kihaltáig", kináltatott meg kiadásra. Véleményadásra szólittatván föl : alkalmam nyilt az Akadémia történeti osztályában nézeteimet e tekintetben kifejteni, és ámbár örömest az ellenkezőt szerettem volna bizonyíthatni, oda kelle nyilatkoznom, hogy nemcsak Inándy térképe még ki nem elégítő, hanem hogy körülményeink közt még alig is várhatunk kielégítőt. Nem szenvedünk ugyan hiányt geographiai elnevezésekben, de e nevek valódi vagy mai alakja nehezen ismerhető fel, és a mi tán még nagyobb baj, a helységek hol-fekvését számos esetben alig lehet megállapítani : mert a királyi oklevelek és adomány levelek, a melyekből minden tudomást e részben merítenünk kell, nemcsak hogy az illető vármegyét meg nem nevezik, melyben valamely község feküdt, hanem sokszor még a közel levő folyót vagy hegyeket sem, hogy ezek szerint tájékozhatnék magunkat. Századok. 20