Századok – 1870

B. Nyáry Albert: A modenai Hippolyt-codexek - 275

276 HYPPOLIT-CODEXËIC sodikban az ország az időbeli közgazdasági viszonyait, a harmadikban pedig Hyppolit érseknek magyarországi udvartartását tárgyalandom. Egyébiránt a mi az említett modenai codexek viszontagságait, kilialakjokat és számviteli módszerüket illeti, mindezekről már fönt érintett 1867. évi értekezésemben szólottam '). I. » * Az esztergomi érsek és az egri püspökség gazdasági viszonyai s állapotai a XV. század utolsó s a XVI. század első negyedében. Az esztergomi s az egri egyházmegyék, a XV. s XVI. században jelenlegi terjedelmüknél sokkal nagyobbak voltak. Tudvalevőleg, a rozsnyai és a beszterezebányai, valamint a szatmári, kassai és a szepesi püspökségek még akkoriban nem léteztek, s a föntemlített két egyházmegyéből csak a későbbi időkben hasíttattak ki. Azoknak javadalmait tehát egész a kiszakitás idejéig, Mária-Teréziáig, teljesen az esztergomi érsek és az egri püspök élvezték. Mindezekhez járultak a legújabb időben eltörlött papi tizedek és a földesúri haszonvételek jövedelmei. E terjedelmesebb javadalmaik mellett is azonban, együttesen sem volt e két érsekségnek akkorában annyi pénzjövedelme, mint csak egynek is van közülök jelenleg. E körülménynek az idők viszonyaiban rejlő okait derítikföl a modenai codexek, s e részben különösen szomorú helyzetben tüntetik föl az esztergomi érsekség gazdasági állapotát Mátyás király uralkodása alatt, midőn ugyanis Elans (Beckenhoes) János megszökése óta, az említett érsekség ngyszólva már tíz évi árvaságban sínlett. Mátyás király ugyan, a hűtlen főpap helyére a maga sógorát, Arragoniai János herczeg-bibornokot cmelé az érseki -1

) Megyjegyzendö : miszerint, az egri püspökség szám adáskönv vei közül az 1501. és az 1508. éviek csak töredékek, s az 1503. s 1507. évbeliek sok helyen az idő által már olvashatatlanokká lettek. Az esztergomi érsekség 1488-diki számadásaiból a kiadási könyv hiá yzik.