Századok – 1870

Nagy Iván: Magyarok iskolázása külföldön 254

2(254 TÁRCZA. olvashatta. A Dagy tanúlmánynyal irt jeles értekezés tárgyát egy kitűnő lengyel történész : a „Monumenta Poloniae Historica" kiadója Bielowszky Ágoston, a magyar történetírás ősatyja : Anonymus Belae Regis Nótáriusról irt tanulmányának ismertetése és bírálata képezi. Bielowszky azon sajátjágosan új véleményt állítja föl a Névtelen Jegyzőről, hogy az senki más nem volt légyen, mint a XIII-ik század közepén élt siciliai hires iró, a Trójai Veszedelemről szóló munkájáról a magyar irodalomban is már a XVI-ik század óta ismert — Co-1 о n n a i, vagy Columnai Guido. E nézetet Ipolyi éles critíeával és sok czáfolhatlan okkal lerontja e teljesen tarthatlanná teszi ; más részről azonban a Bielowszky által a két iró müvei közt tett összehasonlításokból annyi igen valószínűnek látszik, hogy Colonnai Guidónak Anonymus munkáját, vagy ennek amazét ismernie s használnia kellett ; és így, ha az utóbbi eset áll: akkor Anonymus csakis IV. Béla jegyzője lehetett, és müvét Kun-László koránál előbb nem Írhatta. Ennyit előlegesen e nagyérdekü értekezésről, mely az Akadémia kiadásában nem sokára önállólag fogván megjelenni, bővebben isismertetendjük. Egyébiránt a tudós értekező, ki néhány nap múlva több heti müutazásra Dél-Olaszországba indúlt, — Colonnai Guido életét és müveit — ott a hely színén tüzetesen tanulmányozni Ígérte, s búvárlatainak eredményével a hazai történetirodalom e vitás kérdését megoldani igyekezend. Ipolyi olaszföldi müutjától — fölösleges is tán megjegyeznünk — számos egyéb történelmi és régészeti nyereményt is várhat hazai tudományosságunk. Visszatérvén pedig, májusban vagy juniusban társulatunk ülésén Ígérkezett egy sajátlagos magyar tárgyú historico-archaeologiai előadást tartani, melyre előre is örömmel számolunk. Az Akadémia történelmi bizottságának — mely ülést, legalább e soraink keltéig, april hóban sem tartott — tevékenységét az alább jelzendö örvendetes körülmény remélhetőleg tetemesen föl fogja fokozni. — Magyarok iskolázása külföldön. E czím tárgya nemcsak az életrajzíróknak, hanem az irodalom- és műveltség-történet íróinak is figyelmét igényli. E tekintetben az Árpádok korszakából már koszorúzott kerekded müvet is birunk Vass József avatott tollából. Az utóbbi időkre egyes tanodák matrieulái rejtik a legtermékenyebb adatokat ; rejtik, igen,