Századok – 1870
Márki Sándor: Rozvány György „Nagy-Szalonta Történelmé”-nek ismertetése 249
249 KÖNYVISMERTETÉSEK BÍRÁLAT OK. VI. „Nagy-Szalonta mezövárostörténelme, tekintettel a derecskei uradalomhoz tartozó egykori hajdúközségek viszonyaira. Irta Rozvány György. Gyulán, 1870. Dobay János könyvnyomdája." 8-a d r. 135 1. A monographia-irás terén lassan bár, de mégis élénkül a részvét, mit a jelen könyv is, melyben egy alig 12,000 lakossal biró mezővárosnak történelme adatik elő, eléggé bizonyít. — Engem, ki Bihar vármegye történetével meglehetősen megismerkedtem, különösen érdekel e munka, s azért megkísértem azt ismertetni, közbeszövén saját észrevételeimet. Szalonta sohasem fejlődött történelmi nevezetességű helylyé, s csakis a később benne megtelepült hajdúk emelték azt némi fontosságra, a mennyiben erőditvényei és mocsáros vidéke által nem egyszer szolgálhatott menedékül a háborgatott kör' nyékbelieknek. A 16-dik század végéig jelentéktelen erdöháti kis község volt, úgy, hogy,az 1552-kikir. összeírás szerint csupán 53 kapuszám találtatott benne. Szerző emlékezik egy, Madarász alatt (falu, Szalonta mellett) levő hídról, melyet az oláhság ma is „Vank" hídjának hiván, — föltevését a régies helyesírásra alapítva — azt hiszi, hogy ez Bánk (bán) hídja volna tulaj donkép ; s tudva, hogy Bánk, kit némelyek Petúrral egy személynek állítanak, *) mint ilyen Biharmegye főispánja volt, csakugyan birt e megyében jószágokat**), a föltevés könnyen valót rejthet magában. — A XIII. századról szólva, szerző a történetírók nyomán Nagy-Váradot „leggazdagabb váró s"-nak nevezi ; alkalmasint az „oppulentissima Civitas"-t vette annak. Azonban tudjuk, hogy a latinban ezt igen gyakran csak „igen gazdagnak" kell a nyelvtani szabályok értelmében fordítanunk, és bármily jólétnek örvendett is Várad 1474-ig, pl. Esztergom mégis fölülmúlta. — Szalonta történetében két fő „futást" kell megkülönböztetni : a kisebbet, mely akkor történt, mikor a török sereg Vára*) Budai (Polg. Lex. I. к. 146. ].) Pétert — helyesen — egészen különbözőnek veszi Bánktól. **) Bánkitelek Debreczen határán, ö tőle is vehette nevét.