Századok – 1870

Pauler Gyula: Gyöngyösi István életéhez 127

TÁRCZA. 137 mann indítványa törvénynyé lesz-e? Különben mi mindenekelőttvalónak az államlevéltár fölállítását tartjuk, s ennek ügye, mint oda fel láttuk, szerencsés folyamatban van. Csak az építési vállalkozó ne késedelmeskedjék ! — Nag y-S áros városának, mint értesülünk, egy a XVII-ik században szerkesztett, de a város régibb — Árpád-kori — okmányait is magában foglaló, krónikaszerü magyar jegyzökönyve van. Tisztelettel fölkérjük ezennel eperjesi t. tagtársainkat : szíveskednék egyikök, a töszomszédos helyre alkalmilag kirándulván, ez érdekesnek látszó jegyzőkönyvről társulatunkat bővebben tudósítani, mert meglehet, hogy teljes mását vetetni is érdemes volna. De így a távolból, természetesen, nem tájékozhatjuk magunkat eléggé. — Debreczen városa levéltárának — mely a községi archívumok egyik leggazdagabbika — rendezése folyamatban van. Ez ügy tárgyalása alkalmával bizottságilag ajánltatott a városi tanácsnak : igyekeznék Révész Imrét nyerni meg Debreczen történetének megírására. Oly indítvány, mely ha valósulna : összes történetirodalmunk nyerne vele, legtöbbet pedig nyerne Debreczen városa, mivel így jelentőségteljes múltjához méltó monograpliusa akadna. — Az országgyűlési napló szerkesztése, Greguss Ágost visszaléptével, jeles történészünk Nagy Ivánra bízatott. Nem tudjuk, örüljünk-e e ténynek, vagy történetbúvárlatunk érdekében sajnálkozzunk fölötte, — a mennyiben nevezett tudósunknak valószinüleg sok idejét igénybe fogja venni és öt a történetirodalomtól nem kis mértékben elvonni. Óhajtjuk azonban, hogy új elfoglaltsága mellett is elég időt szentelhessen históriai tanulmányainak ! — Hírlapi értesülés szerint egyik lipcsei ó árus czég már Kazinczy Gábornak szintén igen sok bcesest, különösen számos magyar történelmi kéziratokat és eredeti okmányokat tartalmazó könyv- és kéziratgyüjteménye megvétele ügyében is alkudozik az elhunytnak örököseivel. Valóban nagy veszteség lenne, ha ez a gyűjtemény is a Waltherr- és Nagy István-féle gyűjteményeket követné ! — Az 1849-iki szabadságharcz történelméhez becses adalékot szolgáltatott legközelebb Makray Aladár, Kossuth Lajos akkori kormányzó Bem táboraokhoz intézett leveleinek kiadásával. E leveleknek Bauer Lajos n(hai honvédőrnagy, Bem szárnysegéde, még akkor mását vette, s most az ő özvegye útján jutottak azok Makray László, illetőleg ettől fia Aladár birtokába. Összesen 16 levél, 1849 martius 17-kétől junius 26-káig keltezve. Mind Kossuthra, mind Bemre nézve egyaránt igen jellemzetesek. Századok. 10