Századok – 1870

B. Nyáry Jenő: Az ó básti Pogányvár 97

100 Az Ó-BÁSTI POGÁNYVÁR. televényföld — melyet záporok hordtak be — lepelként takarta el a régiségeket. A minő nehéz ép cserép-edényt találni, éppen oly jó karban találtatnak a fémtárgyak. Ennek okát a föld zsiros minőségében kell keresnilnk. Az efféle föld ugyanis a szironyt nem porlasztja és nem emészti föl, hanem a vason kérges rozsdát képez, s a bronztárgyakat feketés-zöld színű, fényes patinával vonja be. — A pogány vári egyes üregek számát tán száznál is többre tehetjük; én azonban eddigelé csak tizben valék s csak háromban ásattam. Az első barlangban talált tárgyak voltak a legérdekesebbek, s az tireg terjedelméhez képest legnagyobb számmal. E barlang nyílása fölülről mintegy másfél ölnyire rézsútosan visz az előcsarnokba, olyképen, hogy a láb mindenütt támpontot talál. A csarnok embermagasságú, keskeny és hosszas ; több szögletben megszakad s két oldalt, jobbról és balról mélyedéses, mig középtájban, egy nagy lapos szikla alatt bejuthatni a valóságos barlangba. Ez rendetlen hétszögben négy ölnyi kiterjedéssel bir. Az előcsarnokban ép úgy voltak, régiségek mint magában a barlangban. Az üregek alaprajzát, ime ide mellékeljük. A másik barlangüreg ennél valamivel kisebb s roszabb bejáratú. Minthogy mélyen fekszik s a láb nem talál tartózkodni követ : kötélen kell leereszkedni. E barlangból egyenes irányban, s az alsóbb emeletekbe ágaznak szét kijáratok, Rajzunk szemlélhetöbben megfj. magyarázandja. A harmadik barlang megint jóval nagyobb és sajátságos alakú. Pitvarának, ágazatainak és főhelyiségének alaprajzát tekintve, az mintegy élőalakot ábrázol. (L. a rajzot.) Eme barlang legalább két öllel magasabban fekszik, s az előbb említetthez tiz öl távolságra. A bejárás két négyszög lábnyi nyíláson visz le^az előcsarnokba, könnyebb bejuthatás végett sziklákba vájt durva grádicson. Mig a csarnokból, mely három lábbal fekszik