Századok – 1870

Szalay László: Klement János Mihály II. Rákóczi Ferenc követe Berlinben; Hágában; Londonban - 1

2 sem az egyik, sem a másik békekötésben egy árva szó sem fordult elö. Rákóczi, a nagyot mert, a sokat szenvedett fejedelem gros-boisi magányából rodostói remeteségébe készült ; — Vay Ádám, „a legbölcsebb magyar" — nemzete öt annak nevezé — meghalt nyomorúságban, sirba szállott a danczkai temetőben. S annyi egyéb hívből mi lesz, kik sorsukat a fejedelméhez kötötték? Nem mindenki hull le, mint ágáról az érett gyümölcs, az alkony fuvalmában. Nem mindenki huny el meghittjeitől környezett nyoszolyáu, nem mindenki előtt nyilik meg búcsúzengzet közben, mint Bercsényi Miklós előtt, a sír. Nem mindenkiben párosul kinnak, gyásznak elviselésére a gyermekded érzelem a stoa bölcsességével mosolygó önmegadássá, mint Mikes Kelemenben. Azokból mi lesz, kik fényesen és mindig fényesebben látván magok előtt felcsillámlani a csábító czélt, nagyravágyásuk sörényét kezökre fonva, lázasan ügettek utánna, s kiknek forró halántékára most jéghideg öklét odanyomja a végezet? Mi lesz azokból, kik, míg itthon kard kardon csattogott a tusák tömkelegében, szőtték ott künn a majdan ariadnei fonalul szolgálandó frigyeslilés-köteléket ; kik a ktilhatalmasságok tanácsosainak annyi ízben mondogatták, a mit hittek, hogy az 1703 ki fölkelés nem olyas, mint a korábbiak, melyeket a Básták, a Cobbok, a Carafák lenyűgözhettek ; hogy ez már vészszé növekedett, mindennek ellenálló, mindent leterítő vészszé ; — ö belölök mi lesz, kiknek jóslatait meghazudtolták az események, s kiknek, ha dermedtségökben fölpillantanak, szemökbe vigyorog a gúny? Mi lesz Brenner Domokosból, a szepesi prépostból, Rákóczinak Rómában, Moszkvában, követéből ? Mi lesz Klement, Mihályból, Rákóczinak husz éves biztosából Berlinben, Hágában, Londonban ? Ah, a fejedelem írva hagyta, hogy mi lett Brennerből; leveleiben ott van fölötte a halotti beszéd ! „Brenner iszonyatos halála —• irja 1723. octóber 25-én Rodostóból Rákóczi Conti berezegnének Versaillesba — láttatá velem, hogy mi az önmagára hagyott ember, bármennyi észszel birjon. Isten őt irgalmasságában kiragadta volt egy ízben mániájának rohamából. Egy évvel, mielőtt Francziaországot odahagytam, ágyában vánkosa alatt meztelen kardot találtak, s inasa alig volt képes öt akadályozni, hogy magát le ne vesse a Hôtel