Századok – 1869

Pauler Gyula: A bujdosók támadása 1672-ben - 85

93 Sárosvármegye nem késett a felhívásra. A megye rendei Nagy-Sárosra gyűltek. A nemzeti mozgalommal a protestáns reactio is felemelte fejét, és a megyegyttlés helyén Krucsay András a kath. papot keresztül lőtte. Sárosnak ekkor egyik legfőbb tekintélye a kath. Kapy Gábor volt, ki Erdélyben is sokat bírt, és most Keczer Menyhértnek írt, a felkelő seregbe, hogy minden jól fog menni, csak a katholikusokat ne üldözzék, s a törököt ne hívják segítségül a felkelők. Keczernek és családjának nagy befolyása volt Sárosban, melyet azért a nép Keczervármegyének is nevezett : de a nagyszájú ember nem akart türelmet ; röviden felelt, hogy az országnak vagy egészen katliolikus, vagy egészen protestánsnak kell lenni, és Kapy a megyegyűlésen heves megtámadások tárgyává lett. 0 azonban igazolta magát. Kimutatta, hogy sohasem foglalt el protestáns templomokat erdélyi jószágain, minden jobbágyának vallását tiszteli, és már hat éve be van avatva a magyar nemzeti összeesküvésbe. A közgyűlés múLán., ol'a védelmét. A városokban levő nemesség kapitányává választá, míg a falusiak élére Péchy Gábor állott. Alkapitánynyá Berzeviczy Zsigmond, zászlótartóvá Hedry András és Berzeviczy Samu, talpas vezérré Berzeviczy István lett, és Sárosmegyének összes nemessége táborba szállott; csak négyen vonták ki magukat: Berthóthy Gábor, Szegedy János, Korotnoky Lázár és Újfalussy Zsigmond, ki 1670-ben (april. 10.) Rákóczinál harmad magával Stahrembergnek kardját elvette, a pozsonyi judiciumon meghurczoltatott, és most már — úgy láts .ik — nyugalomra vágyott '). Sárosnak, sőt az egész felvidéknek Kassa után legnagyobb városa Eperjes volt. Erős kőfalak, tornyok köríték, és örségét 400 gyalog képezé a Grana ezredből, Messing kapitány alatt. Azonban a magyar, német, tót, jobbára protestáns lakosok a felkelőkhöz szítottak, mert, mióta az absolutismus beállott, templomaik elvétettek, isteni tiszteletük betiltatott, s a tanácsban mind katholikusok ültek, kiknek sokszor egyedüli érdemük ') Sztankay Miklós. Bellaváry Dávid, Szent-Iványi l

Mihály vallomásai. A s á i- o s i mozgalmakról tüzetesen felve t vallomások meg 1835-ben a kam. levéltár által a kamarához felterjesztetvén, máig sem kerültek vissza. Az indexből azonban látszik, hogy csak azon egyének említtetni k azokban is, kikkel más vallomásokkan találkozunk.