Századok – 1869

Eötvös Lajos: Magyar köriratú pecsétek 66

66 Ötödik pecsétünk a zalavármegyei hires szép fekvésű Csobánczvár tövében szerényen megvonúló hasonnevű kis helységé, mely ma alig 80 —100 lelket számláló falucska, de hogy hajdan, a vár fénykorában, város volt: e pecsétéről tanuljuk meg. A hosszúkás pecsétnek körirata ugyanis : CSOBANCZ VÁROSSÁ • >fc • Belterében egyenes kardot tartó kar, s körülötte háromszöget képezöleg három csillag látható, fölül jobbról ismét két csillag és a nap, s balról a kard élénél félhold. Csobáncz már a XVlI-ik század második felében szegény falucska volt, mint ma; városi minősége korábbi időkre, a Gyulaft'yak virágzási korára esik vissza. E pecsét tehát ínég azon régi időkből való ; mindazáltal ina is megvan s nálam levő lenyomatát 1857-ben kaptam róla, a szomszédos Diszel községben. Érdemes volna e régi pecsétnyomót a nemzeti múzeum részére megszerezni, hogy el ne pusztúljon. Ezekkel együtt tehát eddigelé 65 magyar köríratú pecsétet ismerünk a szatmári békénél előLbi korból. — Madocsának rajzban ide mellékelt pecséte már múlt havi füzetünkben ismertetve volt. THAL Y KÁLMÁN. — Magyar köriratú régi pecsétek. Dab. E falu pecséte meg van említve már a „Századok" 1867. 424. 1., mint Réső Ensel találmánya, de hibás pontozással, a miért is jónak látom az előttem fekvő három lenyomat alapján teljes hűséggel adni. Körirata: DABI • FALU PÖ • CZETYE * 1686 ^r Belkörében legalól rovátkolt mező, a felett ekevas, csoroszlya és egy gyarlón metszett búzakalász van. Vál, Székes-Fehérvármegyében. Körirata: VALIAK • FALV • PECSETI • Belkörében ekevas, csoroszlya és egy hatágú csillag van. Az év nincs ott a pecséten, de azért bizton a szatmári béke előtti időre tehetjük készíttetését, mert azon okmányban, melyen az általam használt lenyomat van (Kelt Vál, 3. jan. 1715.), világosan megiratik, hogy „megszállása lett helységünknek 1693-ban, a megszállással együtt kezdődött exercitiuma Religiónknak. Ugyauazon esztendőben építettük Templomunkat, Parochiánkat" stb. Fel sem tehető ennél-