Századok – 1869

Thaly Kálmán: Régi magyar községi pecsétek - 571

.584 gó — ós pedig a régi korbeli kútfőkben való nagy jártassággal mozgó — röpirat. Ugy szólván minden lapja elárulja a tág olvasottságú szerző historiens voltát, — telve lévén számos idézettel, hivatkozással. Irálya, valamint az egész művecske, afféle régi jó magyar zamatú ; történelmi érvei döntők és dönthetctlenek. A czímlap szerint Váraljay József irta, — de ez álnév, mely alatt — ha nem csalódunk — Akadémiánk egyik veterán bajnoka rejlik. — Levéltári kutatások. Rómer Flóris septemberben Dalmát­ország nevezetesebb levéltárait és régiségeit látogatta meg, azu­tán pedig cultusminister úrő excja megbízásából Olaszországban utazott, régészeti tanulmányok végett. — Thaly Kálmán az őszön körül­belül egy hónapot töltött a gr. Forgách nemzetség Szécsényben őrzött dús levéltára búvárlatában, különösen II. Rákóczi Ferencz tá­bornagya gr. Forgách Simon életéhez gyűjtve adatokat. Ugyanott bú­várkodott néhány napig Franki Vilmos is, gr. Forgách Zsigmond nádor, illetőleg Pázmány érsek történetére nézve. A mlgos grófi ház mind két ága hazafiúi készséggel adá beleegyezését fényes nemzetsé­gük dús levéltárának megnyitásába, mind a két okmánybúvár számára. — iJÖlun Lénárdnak „Dél-Magyarország külön történelme" buzgó védőre és méltatóra talált egy névtelenben, a ki „ítészét és vitiligatismus" stb. czím alatt egész külön füzetet adott ki kö­zelebbről Temesvártt ezen tárgyban. Átlapoztuk ; széleskörű olvasott­sággal, és nem kis történetirodalmi tájékozottsággal — de jóval keve­sebb rendszerrel és egymásutánisággal van irva. Különben, bővebb megítélését akkorra hagyjuk, midőn magáról a névtelen szerző által sok előszeretettel, sőt tán némi elfogultsággal tárgyalt munkáról, t. i. Böhm művéről, tüzetesb ismertetést adhatunk, mire nézve egy, e tárgyban igen competcns irótársunk ígéretét bírjuk. Most a névtelen szerzőnek csak egy állítására — a mennyiben egyenesen minket illet — szolgá­lunk felvilágosítással. Szerző a 72. lapon, idézvén a „Századok"-ban Böhm müvére alkalmilag tett észrevételünket, hogy abban „a Tö­köly- és Rákócz i-k or Bánságot érdeklő eseményei­nek tárgyalása rendkívül hiányos, kivált a R á­k ó c z i-k o r úgyszólván érintve sincs", — e megjegyzéssel kíséri : „ az ily határozott enunciatum határozottan praeoccupál, anélkül, hogy ezen nyilatkozat komolyabb alapon nyugod­nék." Már bocsánat, de egészen komoly alapon nyugszik. Mert azt mi is jól tudjuk ugyan, hogy a Bánság Temesvárral csak 1716-ban fog-

Next

/
Thumbnails
Contents