Századok – 1869

Thaly Kálmán: Régi magyar községi pecsétek - 571

.581 évben 45 választmányi tagot választának, són nem voltam a tagok közt. Már pedig nem müveim értékénél, hanem irodalmunk kicsiny voltánál fogva legalább is 45-iknek csak beeshettem volna." (lline illae lacrymae !) „Azonban később, midőn 57-re szaporíták a (választmányi) tagok számát, vagy mivel elfelejtették (!!) : miért nem választottak meg először — atársulati tagok feledékenyek szoktak lenni (?) — vagy mivel a nevezett szám különben ki nem telt volna (??) szorultságból (??) megtisztelének a tagsággal." m Így Salamon. Nyilván láthatjuk ebből, hogy jó historicusnak is lehet rosz memóriája. Nem a történelmi társulat tagjai voltak feledékenyek, 'drága S. úr, dc — ö n a z. Első 45 vál. tagunk ugyanis 1867. június 13-kán választatott meg (1. „Századok" 1867. évf. 11. 1.), ön pedig csak azon év oetober 3 - kán lett társulati taggá (1. „Századok" 1867. évf. 211. 1.) S miután alapszabályaink értelmében (III. cz. 19. §.) a választmány csak a társulat tagjaiból alakíttathatik, kérdezzük : miként választathatott volna ön be már júniusban ama 45 tag közé, holott akkor még évdíjas tagúi sem jelentkezett? — A társulat azonban a megkésettet is kitüntetéssel fogadá : legelső alkalommal, midőn választmányát a tagok növekedő arányához képest 12 taggal szaporítá (1868. május 13-ikán), sietett Salamont vál. tagsággal megtisztelni. Kár azért a társulattal — szíves előzékenysége viszonzásáúl — gúnyolódni, s feledékenységet hányni szemökre a tagoknak, kik az első 45 v. tag közé S. F. urat — ha még oly potentát is — alapszabályaink megszegése nélkül be nem választhatták. Salamon azt irja továbbá egy helyütt czikkében, megvetőleg, hogy ö egyáltalában „nem is óhajtott tag lenni." Miért ajáultatta tehát magát? ha netalán csak a társulat közlönyét óhajtotta bírni : Káthnál praenumerálhat vala reá. Es, ha már Salamonnak oly társulat működésében, mely egy gróf Mikó, egy Horváth Mihály, egy Ipolyi vezérlete alatt áll, résztvenni annyira derogál, hogy annak soha még csak egy ülésére is meg nem alázta magát, sem közlönyét — többszöri személyes fölkérésiink, sőt egy ízben tett Ígérete daczára — soha csak egy sor írással sem támogatta : miért fogadta cl akkor a közreműködésre hivatott, sőt kötelezett választmányi tagságot ? De menjünk tovább ! Salamon közt és köztünk, sőt a mennyire társulatunk létrehozó- és vezértagjainak véleményét elismerjük, bizton mondjuk : közöttük is,