Századok – 1869

Horváth Mihály: Elnöki megnyitó beszéd az ipoly-sági gyűlésen 513

.518 korban, moly rég meghaltnak látszott nemzeteket emel újra az élet színvonalára, vagy foszt meg másokat a meg nem érdemlett független államiság jogától, — e mozgalmas korban csak azon népek tarthatnak számot a fenmaradásra és jobblétre a jövőben, melyek folyton fejlődni, haladni, a civilisatió előmenetelével lehetőleg lépést tartani igyekeznek. A népeket az érdekek közössége mai napság mind szorosabban fűzi egymáshoz ; s e solidaritás képezi a népek egyik főbiztosítékát. De e solidaritásba csak azon népek vétethetnek föl, a többiek részéről csak azok várhatnak magok iránt érdeklődést, támogatást, melyek bizonyítványait adják képességöknek, hogy hasznos elemei a népek családjának, s ennek erkölcsi, anyagi, művelődési haladásához szintén némi tényezőkként járulhatnak. Valamint a társadalomban az egyénre nézve megszűnt a privilégium, a nemesi levél, a nagyúri származás értéke : úgy a népek is hasztalan fognának már mai napság cgyediil történelmi jogaikra, fajuk nemességére, nyelvökre, hagyományaikra vagy földrajzi helyzetökre támaszkodni. Mindezek ma már csak oly előnyök, melyeknek egyedül a művelődési s haladási törekvés tényleges tanúsítása adhatja meg értéköket. Ezen érték meghatározására pedig a hazai s nemzeti történelem mívclése szolgálhat legbiztosabb mérlegül. A történelem azon tudomány, mely hivatva van hü képét adni a népek életének, tetteik-, törekvéseik-, reményeik- s küzdelmeiknek, vágyaik és sovárgásaiknak, szóval politikai s erkölcsi egyéniségöknek. A történelem van tehát hivatva kimutatni mindazon jót, jelest, érdemteljest, a mi által a népek magoknak jogigényt képezhetnek arra, hogy mint a nagy népcsalád hasznos tagjai számításba vétessenek ; jogigényt a többiek testvéries szeretetére, becsülésére, szükség esetén pedig támogatására. Miveljük tehát mi is buzgalommal s ernyedetlen kitartással történelmünket, hogy képesek legyünk alaposan s teljes fényében kimutatni nemzetünk erkölcsi értékét, haladási törekvéseit s rangját a világtörténelemben, melyről irva van, hogy a világ ítélőszéke. E czél hozott ma össze bennünket, tisztelt társaim, tagjai a Történelmi Társulatnak. E czél gyűjtötte kétségkívül össze e vidék történetkedvelőinek e díszes koszorúját, melyet körünkben