Századok – 1869

Horváth Mihály: Elnöki megnyitó beszéd az ipoly-sági gyűlésen 513

.516 kereskedelem, az erkölcsök és szokások, szóval, az élet miudeiinapias, zajtalan oldalai olynemü tárgyakúl tekintettek jobbára történetíróink által, melyek följegyzése nem igen méltó a fára. dásra. Es ez nagy hiány hazai történetírásunkban, melyet a legújabb kor egynémely írói kellőleg méltattak ugyan figyelmökre, s igyekeztek is némileg födözni; de az eddigelé összegyűjtött anyag hézagossága miatt a hiányt még nem lehetett jelentékenyebben pótolni. S e munka főleg reánk, a történelmi társulat tagjaira vár. Es miután krónikáink s régibb történetíróink e tekintetben fölötte meddők, hallgatagok : e hiányt csakis az okmányokban szétszórt egyes vonások fölkeresése s egy organicus egészszé összeállítása által fogjuk pótolhatni. Florenczben és Rómában a kőmozaik-müvek nagy tökélyre emelvék. A világ különféle részeiben termett különféle színezetű apró kövekből oly gyönyörű alakokat tudnak összeállítani, hogy — kivált a rómaiakat — a legfinomabb miniatűr képektől is alig lehet megkülönböztetni. Ily módon kell nekünk is az ország külön részeiben fölfedezett vagy még fölfedezendő legkülönncműbb okmányokban összekeresnünk azon egyes vonások anyagát, melyekből nemzetünk belső, társadalmi, szellemi s erkölcsi életének képét a lefolyt századokban összeállíthassuk. E végett tehát mindenekelőtt az okmányok szorgalmas kutatására s gyűjtésére vagyunk utalva. Igen érezhető hiánya történelműnknek továbbá az, hogy a jelentékenyebb eseményekben működött s ekként magát nemzeti történelmünket alkotott egyéniségek élet-s jellemrajzában fölötte sok még a hézag. Ismerjük egyes tetteiket ; de nem ismerjük még mindig eléggé sem egyéniségöket, sem tetteik alanyi indokait. A rajz ennélfogva, melyet rólok adni megkísérlünk, nem mindig eléggé concret s egyéni, hézagosságában pedig gyakran határozatlan színezetű ; és így sem a tény, sem a cselekvő egyéniségnem domborodhatik ki mindig azon élethű színezetben, melyben azt az elfogulatlan s jól értesült kortársak láthatták. E hiányt is csak az okmányok, a nevezetes férfiak közt folyt levelezések gyűjtése pótolhatja ki némileg. Ide sorozhatjuk végre az életirások s egyéb, akár egyes je-