Századok – 1869

Márki Sándor: Kis-Marja város pecsétje 500

.504 s felében az ágostai, felében a helvét szertartású hazai protestánsok történelmét érdeklő okmányok száma 176-ra megy, s ezek 1543-tól 1703-ig terjednek. A két felekezetű prot, egyház ama kitűnő fiai, kik e mü pártfogolására egyesültek s annak szerkesztésével Fabót megbízták : feledhetlen szolgálatot tettek az irodalomnak, de még főbb érdem illeti a hü és szerény munkást, az eszmének megtestesítőjét. S midőn ezt őszinte szívvel elismernök : hasonló érzelemből buzdítjuk öt a második kötet egybeállítására is, melynek tartalmára nézve figyelmeztetjük közlőt a budai kamarai levéltár dús ada taira : t. i. a II. Rákóczi Ferencz korában az 1705-iki szécsényi gyűlés határozatait végrehajtó, u. n. val lásigazító, teinplomvisszaadó commissiók jelentéseire, melyek a Rákóczilevéltárból mind oda kerültek. Számos ily, protestáns egyháztörténelmi szempontból megbecsülhetetlen adat forgott kezeink közt ott, különösen az 1705., 1706. és 1707-ik évekből, melyek tehát éppen e gyűjtemény második kötetébe tartoznának. Némelyik egész terjedelmes emlékirat, és hozzá még majdnem mind magyar nyelven. Most már hozzájuk lehet férni. Megemlítjük egyszersmind, hot;y azon történelmi s életrajzi gyűjtemény, mely Fabó szerkesztése mellett a váczi evang. egyházközség javára ennekelőtte magyar nyelven megjelent volt : most ugyanaz, Révész Imrének, Győry Vilmosnak, Szeberényi Lajosnak, Petz Gyulának, Tornyos Pálnak, Schimkó Vilmosnak stb. többnyire ev. lelkészek által lefordított ama müveivel, német nyelven is kiadatott a nevezett i'gyház által. Jó sikert kívánunk a szép törekvésnek, mely múltunkat idegen nyelvű közönséggel törekszik megismertetni ! — Szalay második kötete németül. A fóntebbinéi még nagyobb élvezet és mélyebb tanúiság vár a német közönségre halhatatlan Szalay Lászlónk „M agyar ország Története1,

1

második kötetének német kiadása által, mely szintén a napokban jelent meg. Tudjuk, hogy Szalay és annyi más jeles magyar történelmi mü kiadója, a derék Lauffer Vilmos gondoskodott, hogy koszorús hisloricusunk monumentális müve a német nyelv csatornáin át a mívelt külföld olvasó közönsége előtt is ösmeretessé lehessen, s e végből a néhai Szalaynk barátja, Wögerer úr által eszközölt fordítás sajtó alá rendezésével Falk Miksát bízta meg. így jelent meg az első kötet 1866-ban, ezúttal pedig a második, éppen azzal a beosztással, a mint második magyar kiadás. Lauffer úr megtette a kellő intézkedéseket, hogy a többi kötetek — melyeknek fordítása immár kész, gyorsabban kövessék egymást.