Századok – 1869

ifj. Kubínyi Ferencz: Adalékok monostoraink történetéhez 38

43 viszont cserében nyert s Péter apostol tenöi monostorának birtokát képezett Halász föld birtokába, az ottani összes szomszéd birtokosok jelenlétében, Pál mester tenöi prépost személyes engedehnéböl s azon régi határok közt, a mint azt a tenöi egyház rég időtől fogva birta volt stb. A tenői prépostságról, mely itt említtetik, Fuxhoffer idézett munkájának Czinárféle kiadásában azt olvassuk, ( II. köt. 191.1.) miszerint Pázmány mint a váczi egyházmegyéhez tartozót említi, dc nem tudja, hogy világi volt-e, vagy reguláris? Ennek ellenében az 1835-iki váczi egyházmegyei schematismus úgy vélekedik, hogy az a jeruzsálemi sz. sirról czímzett szerzetes rendé volt, de eredetéről, úgymond és viszontagságairól mit sem tudni. Hozzáteszi az idézettMonasteriológia, hogy Te nő most puszta Heves vármegyében Szolnok szomszédságában, s az egri egyházmegyéhez tartozik; továbbá, hogy amaz István váczi kanonok, ki 1388-ban Legyen föld határjárásában mint tenői prépost megjelenik, csak czímét visclte-e ezen prépostságnak ? nehéz elhatározni. Oklevelünk adatai, mint láttuk, a tenöi prépostságról többet tudnak. Ugyanis ezek tanúsága zserint 1299-ben a tenöi monostor fenállt, Péter apostolról volt czímezve, s Pá 1 mester volt a prépostja. De ezeknél is többet mond oklevelünk. Szerinte ezen monostor Halász (a mai Halászi Nógrádban ? ) földet birta és pedig régtől fogva, miből következik, hogy magának a monostornak is már jóval 1299 előtt fen kellett állnia. S nem lebetett oklevelünk idejében szegény, mivel a távol Halász földön kívül, székhelyéhez közelebb, Tenő n vagy környékén is szükségkép kellett annyi a mennyi földdel bírnia, s föltebetjük, hogy a váczi püspök is a monostor azon veszteségét, melyet Halász földének Tiburcz fiai részére történt átengedése által szenvedett, másutt illőleg kipótolta. *) *) Becses adatokat nyújthatnának kétségkívül a tenöi prépostság törtenetére vonatkozólag a váczi püspöki és káptalani gazdag levéltárak okleveles kincsei, melyeknek az esztergomi föegyházéiuak példájára cszközlendö kiadása a hazai történelemre úgy, mint különösen Hont és Nógrád vármegyék történetére nézve fölötte kívánatos volna.