Századok – 1869

Knauz Nándor: A veteristák 17

36 tén B^rtfán egy „Indiciumot, magyar nyelven." Toldy szerint erre vonatkozik a Cornides-féle könyvlajstrom eme tétele : „Ultimi anni Calendarium Julianura, Bartphae" '). Ama példányt, melyről e szavak mondattak, jelenleg az akadémia birja, s eddig egyetlen -), ámbár még egy másik példányának is nyomában vagyunk. Lampe ugyanis, ki ezen Gntgesell Dávid által Bártfán kiadott naptárt tartja legrégibbnek, ezeket mondja róla: „Videre olini tale Kalendarium mihi licnit Sáros-Patakini, ex Archivo C e 1 s i s s. Dom us Ka ko c z i a n a e " 3). 1584. „Kalendariom. Es az Egcknec s Chilagoknac forgásából az idönec naponkent valo itelet M .D.LXXXIIII. esztendőre. Mely bissexstilis es Einbolismalis. Magyarra fordettatott Slovacius Peter niesternec krakcai astrologiisnac irasabol. Nyomtatta Nagy-Szombatba Otmar Balint." E naptárnak egy példánya sem ismerős. Schwartner, ki első említé fel, egy ascetieus könyvnek tábláján találta meg czímlapját4). Schwartner és utána Sándor5), ezt tartják első, legrégibb naptárnak. 1585. Nagy váradi naptár a régi rendszer szerint, nyomta ugyanott llofhaltcr Rudolf. Sándor e naptárról mindössze ennyit mond : „1585. Várad. Kalendariom. (Krakkai szerént, Gyulai módjára)" Toldy ez utóbbi szavakból egy eddig ismeretlen gyulai (vagy hihetőbben a gyulafehérvári) nyomdára, s úgy látszik naptárra is, vél következtethetni7) ; nem tudjuk, mennyire helyes ez, csak azt tudjuk, hogy egy más e naptárról szólló bővebb adat, mely Toldy figyelmét elkerülte, Gyuláról nem is emlékszik. Müller ugyanis igy adja e naptár czímét : Kalendarium Julianum impressum Varadini 1585. ad nor') F. i.h. 2) M. Múz. f h. ;1

) Hist. Ecel. Ref. 332. 1. 4) Legalább igy értem én eme szavakat: „Dessen Titel-Blatt ich einem Asceten vom Leibe herabgewunden habe . Statistik des K. Ungarn. Pest. 1798. 16. 1. 5) Magyar Könyvesház, 10. 1. 6) Könyvesház. 243.1. 7) Múzeum, f. h. 190.1.