Századok – 1869

gr. Mikó Imre: Elnöki megnyitó beszéd a Magyar Történelmi Társulat 1869. május 30-iki nagygyűlésén 345

.357 Jakab Elek, K. Papp Miklós, Paget János és Sándor József választattak. Elnökévé gr. Lázár Miklós lön, jegyzőjévé pedig Szabó Károly. E bizottság azonnal megkezdvén működését, már is számos adattal gazdagitá a hazai tudományosságot ; havonként rtj meg új gyümölcseit veszszük ernyedetlen munkálkodásának, rendesen tartott üléseiből. Ennyit rövideden, társulatunk ülésezési és levéltárkutatási működéséről. Most térjünk másik oldalára, irodalmi közleményeire. Társulatunk közlönyében főtörekvésünk volt a hazai közönséget történetirodalmunk s büvárlatunk minden fölmerülő jelenségéről tájékozni, a mi leginkább a Tárcza által történt, melynek apróbb közleményei felsorolásába itt nem bocsátkozhatom. — A mi a n a g y o b b közleményeket illeti : a múlt évi V. " füzettől kezdve, a jelen évi Y-ik füzetig, (kizárólag) az önálló czikkek közül az Árpádok korszakával foglalkozott négy: u. 111. Szabó Károly (Igaz-e, hogy a kárpátaljai felföldet nem Árpád, hanem Szent-István foglalta el?) b. Nyáry Albert (Beatrix királyné, II. Endre király hitvese) ; Podhraezky József: (Péter magyar király III. Urseolus Péter-Ottó fia volt); és Chernél Kálmán : (A köszeghi al- és fel-vár története az Árpádok korában). A vegyes házi korra vonatkoznak : Wenzel Gusztáv ..Visegrád egykori fénye és dicsőségéről;" gr. Lázár Miklós: „A Marosszékben 1491—1515 közt hadnagyságot és bíróságot viseltek lajstroma." Míg gr. Teleki Domokos : „Básta György jelentése 1602-ben," Thaly Kálmán: „Gr. Zrínyi Miklós emlékirata," Botka Tivadar: „Leszenyei Nagy Ferencz élete és a tállyai gyűlés 1653-ból," Fauler Gyula : „A bujdosók támadása 1672-ben," Szabó Károly : „Tökölyi Imre hütlenségi pere 1685-ben," és Hornyik János : „A ráczok ellen-forradalma 1703— 1711," czímü értekezéseikben a Habsburg-házi korszak némely eseményeit tárgyalták. A miveltség-és irodalomtörténettel, közjoggal és régigeographiával foglalkoztak : Révész Imre: „Sinay Miklós, történet-búvár emlékezete," Eötvös Lajos: „A pápai nyomda története 1577—1867," Toldy Ferencz: „Nemzeti történelmünk kezdetei," Botka Tivadar: „Tájékozás az eltűnt