Századok – 1869

Knauz Nándor: A veteristák 17

30 Ugy állásáról felvilágosíthassa ü Felségét, ki erősen elhatározta, hogy a régi naptár elvetésé vel a ; egész országban az új fogad" tassélc el a fönebbi t. czikk értelmében, s ezt kihirdetni és végrehajtani ő reá bízta 1). Mindezek daczára még hosszú évek múlva is használatban találjuk a régi naptárt ; így 1611. Pongrácz Ákos és Ferencz, három ősüknek a liptószentmiklósi templomban emléket emelvén, haláluk napjait „iuxta vetus calendarium" jelelték fel2

). Legtovább megtartották azt a máramarosi kerület reformált egyházai. Végre az 1623. jún. 18-iki debreczcni zsinat elhatározta, hogy e kerület is az új naptárt fogadja el. E végből Keresszegi István egy más paptársával Bethlen István erdélyi kormányzó és máramarosi főispánhoz küldettek. Bethlen két évig halogatta ez ügyet. Végre 1625. évben a húsvéti ünnepet őmaga is az új naptár szerintmárt. 28—30-án ülte meg egész udvarával Huszton 3

). Miután e debreczeni zsinat azért fogadtatta el a máramarosi kerülettel az új naptárt, hogy az egyházakban egyformaság legyen : „ut et Ecclesiae eius Tractus conformentur reliquis Hungáriáé et Transylvaniae quoad ritus iam receptos;" bátran állithatjuk, hogy ez időtől fogva az új naptár általánosan használatba jött. A töröknek hódolt részekben azonban, névszerint Pécs vidékén a régi naptár még ezentúl is használatban maradt, nemcsak a kálvinisták és áriánusok közt, hanem a magyar ajkú katholikusok közt is, kik e miatt elválva olasz és tótajkú hitrokonaiktól, s magokat a régi (vetus) naptárról veter is tákn a k elnevezvén, az új naptár szerint működő kath. papok legelkeseredettebb üldözői voltak, karóba kívánván őket a törökök által vonatni ! Mindezt Horváth János pécsi térítő-jezsuita 1641. máj. 3. levelében hosszasan előadja, melynek tárgyunkhoz szóló kivonatát nem lesz érdektelen itt előadni : ') Wagner Annal. Seep. I. 99.1. *) Engel, f. h. 63. 1. 3) Lampe f. h. 6 1 0. 1.