Századok – 1869

Knauz Nándor: A veteristák 17

19 hogy magok a katliolikusok is ellene szegültek, azt valóban csak bámulni lehet, s legfelebb avval indokolni, hogy minden újítás, ha még oly czélszerü is, eleinte ellenzésre talál. Nálunk is csak hosszas súrlódások és ellenkezések után jutott általános érvényre az vij naptár. E kérdés annyira érdekes, hogy történetének, legalább részben, megvitatását már jóval előttünk a nagytudományú Battyányi Ignácz erdélyi püspök Ígérte' '). Azonban szavát nem váltotta be ; mert Analectái, melyekben azt közölni igérte, tudtunkra legalább nem jelentek meg. Katona -) és Lányi 3

) sem merítik ki érdeme szerint e kérdést. Megkísértjük tehát mi tüzetes megvitatását. A júliusi naptár kijavítása már régebben megkisértetett. így IV. Sükösd pápa a hires Müller (Regiomontanus) Jánost, midőn Hunyadi Mátyás udvarából Nürnbergbe költözött, Rómába hívta a husvétkulcsnak kijavítása végett. Müller el is ment; azonban döghalál vagy méreg által elhalt 1476-ban, mielőtt feladatának megfelelt volna 4). X. Leo pápa pedig az Y. lateráni zsinaton tárgyaltatta ez ügyet, s e végre a hozzáértőket 1514. júl. 24-én bullájával dec. l-re Rómába hívta, s előleges javaslatot is küldött szét. A trienti zsinaton is szóba került ez ügy, de eredmény nélkül. Végre XIII. Gergely pápa komolyan hozzá fogott, Korának leghíresebb csillagászait, köztük a híres német Claviust Rómába hívta, s ez ügyet a közülök kinevezett bizottmányra bízta, mely a L i 1 i o Alajos orvos által kidolgozott tervezetet fogadta el. Gergely pápa nagyon óvatosan járt el ez ügyben. Lilio könyvét ugyanis, miután Rómában a bizottmány jóváhagyta, átvizsgálás és netaláni javítás végett az összes ker. fejedelmeknek megküldte, Rudolf királyunknak 1578. jan. ll.e sorokkal : l) „Totam in Scepusio — mondja ő — recepti calendarii novi históriám, si vixerimus, dabimus in Annalectis nostris." Leg. Eccl. I. 642. 1. b) jegyzet. a) Hist. Cri t. XXVI. 197 1. 3) Magyarföld egyh. tört. I. 184 1. 4) Schier Mem. Acad. Hist. 32 1. 1*