Századok – 1869

Szabó Károly: Thököly Imre hűtlenségi pere Erdélyben 1685-ben 209

Ez a latin nyelven irt, s hetedfél ívre terjedő parancs at egész okiratnak csaknem felét foglalja el. Ily nagy terjedelme onnan származott, hogy részletesen elő van adva benne a Tököly Imre ellen a fogarasi országgyűlésen ellátott hűtlenségi per egész folyama, s még a vádlott ellen felhozott terhelő okiratok is, részint egész terjedelmökben, részint kivonatban bele vannak igtatva. Ez a körülmény teszi e parancsot rendkívül érdekessé, a mennyiben általa ezen, történelmünkben eddig ismeretlen per részleteivel, s az annak alapjáúl szolgáló régibb eseményekkel megismerkedhetünk, sőt belőle azon indokokat is tisztán láthatjuk, melyek az erdélyi fejedelmi udvarban a félelmesnek hitt fejedelmi vetélytárs megbuktatására munkáltak. Előadja ez okirat, hogy az 1685-dik évi martius 13-kán, a Fogaras városába, a fejedelmi udvarházba februárius 22-dikére egybehívott országgyűlés folyama alatt a fejedelmi Ítélőtábla tagjai és Erdély s a magyarországi kapcsolt részek összes karai és rendei törvényszéki ülésében, ügyvéd Szent-Katolnai Polos István — Boros-Jenei Hegyesy István közűgyigazgató, mint fölperes nevében, kire a jelen ügy, hivatali elődjéről, néhai Albisi Barabás Péterről szállott volt át — maga azon közügyigazgató jelenlétében, a fejedelem és a három nemzet karai és rendei színe elébe lépvén, a fejedelemnek néhai Barabás Péter egykori közűgyigazgató előterjesztésére Tököly Imre ellen kiadott idéztető parancsa, továbbá az ez ügyben kiküldött táblai hites jegyzők Telegdy Bénjámin, és Dobay János jelentése, valamint több alább megjelölendő s szó szerint beigtatandó levelek tartalma szerint, Tököly Imre, mint alperes ellen, miután a perlekedők törvényes kikiáltatása a szokás szerint az ajtó előtt megtörtént, — következő vádat terjesztett elö : hogy Tököly Imre, egykor e hazának bent tartózkodó lakosa, most pedig fejedelem és Magyarország részeinek ura, ki gyengekorától fogva, különböző alkalmakkal, de kivált Magyarország ügyének veszedelmes hullámzásai közt, a fejelelmi kegyelem szárnyai alatt e hazában nemcsak gondviselést és ótalmat talált, hanem gondos nevelésben is részesült, a tudományokközül csak Doboka nincs említve ; miből bizvást következtethetjük, hogy Tökölynek Erdély többi vármegyéinek mindegyikében voltak jószágai.