Századok – 1869

Thaly Kálmán: Gyürky Ádám temetési zászlaja 1704-ből 133

137 tén megvannak Horváth Ádámnál. Gyűjteményét ezzel kellene megnyitnia ! — Gyöl'i fiizetek. A boldogult R á t h Károly és Rómer F lóri s szerkesztette „Győri Történelmi és Régészeti Fiizetek" negyedik kötetének utolsó, kettős (III. és IV.) füzetét az iigybuzgó Rómer kiadta, és így a sok becsest tartalmazó, jó emlékű vállalat Ráth halálával nem marada csonkán, hü baráti kezek befejezek. A 15 nyolczadrétü ívből álló kötet tartalmát képezik : A marczaltői régi kastély s az utolsó Marczaltőyek, (Vége.) Véghely Dezsőtől; Koronaőreink 1526-ben, Nagy Imrétől; Csallóköz, és böngészet Somorja levéltárában, Jancsik Edétől. Koronczó története (Vége.) Ebenhöch Ferencztől; A báni méltóság, eredetétől napjainkig, H a mpel Józseftől; Árpás és a móriezhidai Sz. Jakab prépostság története, (Vége.) Rómer Flóristól; Clipeatores, ugyanattól ; Vegyes, és végül az egész negyedik kötethez pontos név- és tárgymutató. Midőn e tartalmas füzetek megjelenését örömmel jelentenők, nem hagyhatjuk kiemelés nélkül inéit, és ft. Zalka János győri püspök úr áldozatkészségét, a ki — mint a szerkesztő a könyv végén hálásan jelenti — e kettős füzet összes nyomdai költségét viselni, és így a vállalat befejezését tetemesen előmozdítani méltóztatott. — Megint névcsere. Mircse János hazánkfia Velenczéből küldött egyik jelentésében említi, hogy Báthory István egy új történészének jött nyomába, s ez Farkas Ferencz, kiről István király Gedan melletti táborából 1577. június 23-káról a velenczei dogénak irja : „Mortuus est Patavii Magnificus Francise us Forças, qui res gestas Hungáriáé describebat, habuitque a nobis multa scripta, ejus rei causa illi data ..." stb. s most e hátrahagyott iratok visszaküldését szorgalmazza a gondos Báthory, követe. Zamosci János által. Hogy azonban Mircse a névben tévedett, s a lengyel deák által irt Forças név nem Farkasnak, hanem F o r g á c s-nak olvasandó : azt legközelebb alaposan bebizonyítá a B. P. Közlöny tárczájában (43-ik sz.) Sz., (ha nem tévedünk : Szilágyi Sándor.) Es igy az új történetíró is eltűnik, mert a Báthory által említett historicus nem más, mint az ismeretes Commentárok szerzője, az 1577. január 19-én csakugyan Paduában elhúnyt Forgács Ferencz váradi püspök, Báthory cancellára. Tehát megint névcsere, melynek bizonyosságára bátorkodunk még Sz. érvei mellé, mint kétségtenül Forgács mellett tanúskodót Századok. 10