Századok – 1869

Pauler Gyula: A bujdosók támadása 1672-ben - 1

11 mozgalmai. Ismerte némileg Apaffy mesterkedéseit, és még a mult évben oly kemény levelet irt a fejedelemnek, hogy az alig tudta magát elszánni feleletre (1671. dee. 17.). Midőn a kitörés jelenségei szaporodtak (1672. máj.), fenyegető proclamatiókkal akarta a vészt elfojtani, s e mellett (júniusban) magához Kassára hívatta a felső megyék alispánjait, tanácskozni velük a védelemről. A megyék 1000 lovast ajánlottak, és Zemplén még külön is biztosltá a császárt hűségéről; de Spankau nem bízott a magyarokban. Betiltá a sereggyüjtést, sőt a már zsoldban álló magyarokat, „a régi, tős-gyökeres, jeles vitézi próbákkal és ellenségeken vett győzelmeken elhíresült hazafiakat" is jobbára elbocsátá (júl.), közöttök Szőcs János hadnagyot, ki gyermeksége óta a végekben forgott, már 1670-ben a bécsi kormány előtt gyanússá lett, de vitéz, ha/czedzett katona volt, bár nagy igazságtalanság nélkül zsiványnak is lehetett vclna nevezni. Spankaunak biztos hirei voltak — többek közt Bánffy Dénes által — hogy a bujdosók augustus végén fognak kijőni ; mindazonáltal a catastropha jóformán készületlenül találta*). Az első csapást augustus második felében Ibrányi Ádám, hires törökverő, intézte, egy inkább rablócsőcselékből, mint harczosokból álló csapattal, melylyel a bujdosók unszolására Máramarosból Ugocsára, Nagy-Szőllősre tört. Nagy-Szőllősön a Perényi család 1668. visszatérvén a katholika hitre, saját udvarházában a minoritáknak kolostort alapított, hogy Ugocsa, Beregh, Máramaros és Szathmárban, hol katholikus plébánia nem volt, a falusi népnek az Isten igéjét katholikus módon hirdessék. Kettő közülök, Szegedi János áldozár, és Kende Ferencz fráter, Ibrányi kezébe esett, ki a baráttemplomot más katholikus házakkal kirabolta, a két pátert kiheréltette. és biztosságba, Erdélybe visszatért **) ; Spankaut e hírre határtalan düh futotta el*) Századok 1867. foly. 283 és kk. 11. A nyitrai káptalan által kivett vallomások nemz. múz. kéz. lat. fol. 2407 ; Szirmay, not. C. Zempl. I. 233 1 ; Arpadia, i. h. 90 1.; Babocsay, 25 1.; Bethlen i. h. A szep. kam. jelentése 1672. aug. 23. kam. levélt. Szöes János később Tökölynél, majd — mint Apor Péter írva hagyta — a császáriaknál, végre vénségében II. Rákóczi Ferencznél harczolt, mint ezredes. **) Ibrányi és Kende Ferencz nevét Kende Ádám tartá fenn vallomásában, a kam. levélt. V, ö. Katona. XXXIV. 25 1.