Századok – 1869

Lánczy Gyula: Joseph Fiedlers Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczi’s II. czímű kiadványának ismertetése 106

124 újabb eredményeiről, melyek folytán immár meghatározhatni, hogy Aquincum a rómaiak idejében mintegy százezer lakossal biró nagy város volt, s két részből : polgári és katonai városból áll vala. Az utóbbi éjszak felé, amaz a mai Buda-Ujlak területén feküdt. A kettő közt szabad tér s ezen két nagyobbszerü temető terült el ; az egyik a Duna mellett, s a mostani hajógyárszigetre is kiterjedt, mely akkor ínég aligha volt a parttól elszakítva, mig a másik a hegyek alatt, a jelenlegi kath. temető környékén volt. Mióta kir. 0 Felsége tavaly személyesen megszemlélt egy ásatást : a lakosság nagyobb becsben tartja a régiségeket, s minden valamire való leletet^ bejelentenek. Kerülnek is folytonosan érdekesbnél érdekesb müdarabok napfényre, különösen a Dunaparton, a szeszgyár telkén, — bár értekező szerint még csak küszöbén állunk az ó-budai fölfedezéseknek. Rómer néhány igen szép térképpel is — Zsigmondy mérnök úr rajzai — világosítá e leihelyeket. A történelmi bizottság febr. havi ülésében, e hó 13-kán, Toldy Fkrencz előadó a bizottság 1869 iki költségvetését terjeszté elő; azután bemutatta a dr. Wenzel Gusztáv szerkesztése alatt álló Árpádkori Uj-Okmánytár legújabb (a Monumenták 33-ik számát, vagyis első osztálya XII-ik toinusát képező) kötetének már kinyomott 21 ívét s a Szilády Áron s Szilágyi Sánor szerkesztette Török-magyarkori Emlékek tll-ik, vagyis a Török-magyarkori Államokmánytár I-ső kötetét, mely egészen kész, s VIII. és 481 lapon 1540—'1626 közti államiratokat tartalmaz. Wenzel bemutatott okmánytára pedig IV. Béla idejebeli, nevezetesen 1235 —1251 közti okmányokból áll. A bizottság ez utóbbit illetőleg határozta, hogy a hazai újabb okmánytárakban, névszerint a dunántúli „Codex Patrius"ban s ifj. Kubínyi Ferencz okmánytárában megjelent oklevelek ezentúl az akadémiai A. Ü.-Okmánytárban ne közöltessenek.—Miskovich Mózes értekezése az állítólag Szent-István által 100l-ben kiadott pannonhegyi alapító levél helyes olvasását illetőleg, mivel szerkőnek a paleograpliiában nagy szakavatottságát tanúsítja : „e tudomány terjesztése végett", továbbá Szt. István monogrammjának új, igen helyes magyarázásáért kiadandónak Ítéltetik , s elfogadtatik a Történelmi Tár számára. Az íircliaeologiai bizottság január 8-ki ülésén Hensztmann Imre bemutatta a Német-Csanádon talált régi sarcophagnak da rabját, melyen a vélt embervér, — állítólag Kun László király Vérének nyomai láthatók; hogy ezen állítás helyes vagy helytelen Volta vegyészeti uton bebizonyúljon ; a bizottság Than Károly m.