Századok – 1869

Lánczy Gyula: Joseph Fiedlers Actenstücke zur Geschichte Franz Rákóczi’s II. czímű kiadványának ismertetése 106

122 Gyulaffy László és Csáky István özvegyeik, kiknek férjeiről tudva van, hogy 1605-ben haltak el; említve van Báthory Gábor, ki 1585-ben még meg sem született, 1607-ben pedig már Erdély feledelme volt ; ellenben hiányoznak benne az 1585-ten szerepelt erdélyi legtekinté­lyesebb tanácsurak közül számosan. Ugyanő bemutatta és ismertette az 17 14-ben született ifj. Pet­richevich-Horváth Boldizsár 17 73-ig terjedő naplóját, a jelenleg gr. Toldy-Horvátli Lajos birtokában lévő eredetiről általa vett másolat­ban, melyben egyéb érdekes adatokon kiviil különösen az erdélyi elő­kelő családok genealógiájára sok becses följegyzés találtatik. E máso­lat a M. Tört. Társulat számára fölküldetni határoztatott. Szintén gr. Lázár bemutatott egy jelenleg özv. gr. Teleki János­né birtokában lévő szent képet, melyet a bujdosó Mikes Kelempn küldött be Erdélybe Petky Dávidnak, s mely egykor Mikes anyjáé Torma Éváé volt, mint a rajta lévő egykorú Írások bizonyítják. E tárgygyal kapcsolatban Szabó Károly mutatta be és ismertette Mikes Kelemennek egy eddig irodalomtörténetünkben isme­retlen, fordított vallásos munkáját, melynek kézirata gr. Kemény Sá­muel gerendi könyvtárával jutott az erd. múzeum kézirattárába. E ter­jedelmes kézirat czíme : „A keresztnek királyi útja." Első levelének előlapján e szavak állanak : „Bujdosó Mikes Kelemen fordításból írt könyve, melyet B. Huszár Joseff uramnak küldött volt bé kezemben, mint Gubernátornak" (gr. Haller János erd. kormányzó keze irása) ; második levele előlapján pedig ez olvasható : „Tdegen nyelvből való fordítás. Első szakasz 1747." E jegyzetekből bizonyos, hogy Mikes e kéziratot, mely egyébiránt nem tulajdon keze irása, 1747. és 1755 közt, gr. Haller kormányzó halála előtt, küldte be Erdélybe. Paget János indítványozván, hogy a Dicső-Szent-Márton­ban, a kiiküllői vármegye házában lévő szekrények , melyek ajtajain érdekes régi festmények vannak, szereztessenek meg az erd. múzeum számára. Ezen intézet igazgató választmánya föl fog szólíttatni, hogy ez ügyben a szükséges lépéseket tegye meg. Végre Szabó Károly tett jelentést a báró Eadák család ózdi levéltáráról, melyet közelebbről alkalma nyilt átvizsgálni. A lta­dák családról szóló levelek közzül a legrégiebbek 1514-ben keltek, mikor négy líadák testvér Békés vármegyében csabai és edelesi birto­kos volt. A levéltár azonban csak a János Zsigmond korában Erdélybe költözött Radák László idejétől kezd oly gazdag lenni, lingy belőle a

Next

/
Thumbnails
Contents