Századok – 1869

Pauler Gyula: A bujdosók támadása 1672-ben - 1

9 ken itt-ott protestáns pórok fegyvert ragadtak vallásuk mellett, és Turalukán Bársony György püspököt, a zeloticus üldözőt, megrohanták, megsebesiték, bátyját Jánost pedig, a bujdosók elleni perben egyik vádló koronái ügyészt, agyonütötték. Némelyek még a lengyel háborúból is, mely miatt a porta őket nem segité, reményt merítettek, mert azt hitték, hogy a magyarhoni német hadak Lengyelországba fognak menni a török ellen, és különben is tudni vélték, hogy e csapatok zsoldban, élelemben szűkölködve, hajlandók vezéreik ellen fellázadni. A bujdosók közül igen sokan még mindig nem tudtak megbarátkozni azon gondolattal, hogy a török csakugyan nem fog segítséget nyújtani. Az oláh vajda révén igyekeztek a portára hatni, de tordai gyűlésükön (júniusban) azon választ kapták hogy a porta n<m bánja, ha önerejükből kezdenek harezot, de segítséget semmtkép sem adhat. Ez üzenet, az első perezben majdnem kétségbeejtő, szinte kielégítőnek látszott azoknak kik saját erejükben és Apaffyban bíztak. Petróczy a gyűlésből elment Apaffyhoz és az Isten szerelmére kérte, segítse hadjáratukat, s a bujdosik főbbjei : Petróczy, Szuhay, Szepessy, Kende, Keczer, Bocskay, Pika, a Tököly családnak hív embere, Telekivel versenyt (stromolták a fejedelmet, ki azonban könnyes szemekkel megtigadta kérésüket, s nemet mondott akkor is, midőn csak helyrf; kértek szervezkedésre. A bujdosók azonban el voltak szánvaa harezra, és tüzelték őket Lónyai Annának és Bocskay neje nörök Klárának gúnyos szavai: „hogy tudnak nemes, harczedzet férfiak inkább sanyarú számkivetésben nyomorogni, mint dieő halál- vagy győzelemért harezra szállani ?" A váradi basa negengedte, hogy a hódoltságokban katonát szedhetnek, és a tirök földön szabadon járhatnak. Teleki hadi szereket igért. Ugyancsak ő, s az ifjú Tököly Imre, a különben német párti Bánfa Dénes és mások pénzt adtak ; jelesen Pap Dániel bujdosó, tzelőtt harminczados, és a szathmári jószágok igazgatója, 20,OQ) tallért, miért is társai neki Szathmárt mindenestől tulajdonú Ígérték. A hadjárat augustus végére tüzetett ki. Wesselnyi Pál és Forgács Miklós, Tordán kétszáz lovast gyűjtvén Aranyos-Medgyesre siettek, Szathmár felé tenni diversiót ; a főtámadásnak azonban Debreczen felöl kel-