Századok – 1869

Chernel Kálmán: A kőszegi fel- és alvár története az Árpádház alatt 98

A kőszegi felső és alsó vár története az Árpádház alatt. Régi várromjaink, küzdelmes múltunknak eme mohos emlékei — mint a mondák, regék s hagyományok gazdag telepei — nemcsak a nép figyelmét foglalkoztatják eleven részvéttel : hanem mint őseink harczos működésének színhelyeit, ország, vagy család-történeti jelentőségüknél fogva, a történelemkedvelő s a régészetbúvár is meleg érdekkel csatolja azokat munkássága köréhez. A hajdankor két ily emlékének, a romba dőlt kőszegi fölső, vagy ó-várnak s a még lakott állapotban létező alsó várnak egymással szoros összefüggésben álló történelmét kísérli meg adni e jelen közlemény, mely az eme várak alatt s körül épült Kőszeg város terjedelmesb történetének töredékét képezi. Hazánk egyik legszebb részén, Vasvármegye éjszaki határán, termékeny halmoktól s regényes hegyektől övedzett, gyönyörű völgy ölében fekszik Kőszeg város, a Gyöngyös folyócska jobb partján, hosszú vonalban elnyúló házsoraival, kiemelkedő tekintélyes vártornyai s bástya-maradványaival, mely utóbbiak építészeti érdekén kivül történelmi hírrel is büszkélkednek : hozzájok lévén csatolva Jurisich hősi dicsősége. A kőszegi alsó vár, úgy a XIII. század közepén Heinrik bán és fia János nádor által alapított város ') nevét minden kétségen kivül a falai fölött emelkedő hegyágazat keleti fokán létezett, de most már végképen elpusztúlt s csak egyes csekély rommaradványokban meglevő, ó-háznak nevezett Kőszeg fölső várától nyerte, mely régi okmányainkban Küzig, Kuszug, Kewszeg, Keuseg, Günzig, Gunza, s több más hasonló nevezettel említtetik. ') Fejér. Cod. Dipl : VIII. 3. 279. lap.