Századok – 1868

Ipolyi Arnold: Nyilt levél a szerkesztőhöz nyilt kérdés és pótlék 60

69 család nagy-szöllősi levéltárát a múlt nyáion példás buzgabmmal ren dezte, mint irják, Ráth Mórnál s£;áz darab XVI1. századi magyar levél fog megjelenni, neveseit archívumból. Többnyire az akkori magyar főúri családéletre vonatkoznak, s a Perényickkel rokonságban álló előkelő egyénektől írattak Üdvözöljük, mint minden hontörténeti érdekkel biró adalékot : azonban megjegyezzük, hogy a XVII. századból ily tárgyú magyar leveleket akár száz kötetre valót is ki lehetne adni, annyi van majd minden nerueci levéltárban. A XVÍ. századiak már sokkal ritkábbak : Szalay Ágoston mégis csak a maga gyűjteményéb ő I 400 ilyent birt kiadni. — Fábry Nándor sopronyi lakos, ki leginkább a római érinészeltel foglalkozik, és e t kintetben a szombathelyi éremleletet kiegészítő lajstromot készített volt saját érdekes gyűjteményére nézve: legújab ban az akad. archeológiai bizottsághoz kitűnő szol galommal irt jelentést küldött azon emlékkőről, mely az 1709-dik év aug. 19-kén a kuruezok ellen vitt harezon elesett 11 sopronyi polgár halálára vonatkozik. Ezen jelentés a „T ö r t é n e 1 in i T á r b a n" fog függelékül kiadatni. — Baranyáb ИЛ, a Pécs közelében fekvő Kővágó-Szőllös falu határában, még a múlt évi aratáskor (csak most kerül napfényre !) római cataeombát fedeztek föl, melynek talaját emberi és állati alakokat ábrázoló szines tno. aik képek boríták, közepét pedig kőkoporsó foglalta el. A fölfedező éi tetlen és kapzsi népség azonban szétdulá és összetörte az egészet, még az üreg tégláit is kiszedvén.—• Szerencsésebb volt azon legközelebb Pécsett történt szintén római lelet, melyre Daróczy kanonok udvarán pinczeásás közben bukkantak. Ez egy 5—-6 Qolnyi, sziklába vágott római síriireg volt, csontokkal, hamvakkal, hamvedényekkel. Az utóbbiak egyikét a munkások összetörték ugyan : de másodikát a maga épségében sikerült a kanonok úrnak megmenteni a nemzeti múzeum siámára. — Bogomili, erskvn bo anjska i krstjani. Istoricka rasprava. Napisao dr. Bozidar Petwnovic. U Zadru. 1867. (8-ad rét?) (A Bogomilok, a boszniai egyház és a keresztyének). Ezen czím alatt jelent meg Zárában, szerb nyelven, egy történelmi tanulmány, oly tárgyról, mely a magyar történelmet is, különösen Imre királyunk korában, közelebbről érinti. A szerző egyike a legtevékenyebb Íróknak a szerb literatura terén, hol már 1836 óta ismeretes, különösen az adatok szorgalmas gyűjtése s lelkiismeretes földolgozása által. Jelen dolgozata a belgrádi tudós társaság által jutalommal koszorúzott mű, a az Írónak már ismert tulajdonairól újra tanúskodik. Az egész két részre oszlik, melyek közül