Századok – 1868

Hornyik János: A ráczok ellenforradalma. 1703-1711 530 - 530

547 érhette) mert Lévánál a császári seregek némi előnyre jutván, Bercsényivel együtt ö is a bányavárosok oltalmára küldetett. Itteni mttködésök eredményéről, november 17-én Zólyom melletti táborából intéz levelet Károlyi Sándor Kecskemét város tanácsához, melyben irja: „Mi itten, áldassék Istennek szent neve, ellenségünkön szerencsésen általestünk; Schlick generális mintegy három század magával elszaladott, az többi Zólyomnál megszorulván, kiket Isten kevés kárunkkal, az ellenségnek pedig nagy veszedelmével megszégyenített; az elszaladtakat is Isten rövidnap kezünkbe adja. Ha mi ellenség ott magát kimutatná^vagy tovább is az ráczság magát ellenséggé tenné, éjjelnappal bizonyos postátok által tudósítsatok, hogy visszamenetelemig is tehessek intézkedést. Nem sokára mélt. generális Bercsényi urammal ezen egész hadsereget az ráczokra fordítjuk, hogy azok is szántszándékkal keresett veszedelmeket megtalálhassák, noha már nem lévén sehol bizodalmok, reménylem, kegyelmes urunknak s az hazának fejet hajtanak." A ráczok által Kecskemét határából s a vidékről elrablott marhák száma valóban mesés nagyságra emelkedett, elannyira, hogy azt maguk a német parancsnokok, sőt Monaszterli János, a ráczok alvajdája is megsokallotta : báró Pfeffershoven Ferdinánd budai parancsnok tehát október 19-kén védlevéllel látta el a várost, melyben a német, magyar és rácz katonaságot inti, hogy Kecskemétet s lakosait minden háborgatástól, barmaik elhajtásátói s házaik kifosztásától kíméljék; a Duna mellett Pakson táborozó gróf Huyn János József császári altábornagy november 13-ról szintén védlevelet ad a városnak, melyben „adjuk tudtára mindeneknek— iigymond, — slegfőképen az ráczságnak tisztünk s hivatalunk szerint parancsoljuk, hogy kecskeméti lakosoknak semminemű jószágokban s marhájokban legkisebb kárt ne merészeljenek tenni, és marhájokat hajtani életek elvesztése alatt, és ha valaki ezen parancsolatunkat általhágja, legkisebb kárt tészen kecskeméti lakosoknak, abban bizonyos lehet, halállal fizet;" Monaszterli János pedig Bajáról deczember 5-kén körlevelet intéz a vidék községeihez, melyben azokat utasítja, „hogy a ragadozókat, ország és szegénység pusztítóit, valahol találtatnak, megfogják s Budára vagy ö hozzá vigyék." Azonban — folytatja körlevelét, — egynehány